Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

el a szolgálatot tevő gazdának vagy zsellérnek robotváltságában. A hoszszú fuvart, a borjút, a ,.konyhabélieket" (munera) és fonást elengedi nekik az uraság, de a szükséges zsákokat maguk kötelesek adni. Mivel az uraság a gyalog napszámok megváltását 8 krajcárban határozta meg, ennek „meghálálása" fejében kötelesek a helység határában termett borok felszállítására 20 marhás szekeret kiállítani. A kilencedet mindenféle termésből, a tizedet búzából, rozsból, árpából, zabból, kölesből, törkölyből és borból, de bárányokból, gidákból és méhekből mind a kilencedet, mind a tizedet tartoznak kiadni, és a helység határában kijelölt helyre összehordani. Az uradalom árendafizetés ellenében a helyiségbelieknek engedte át a földesuraságot illető kocsmát, mészárszéket, törkölyégetést, a balatoni halászatot és a nádlást. Mindezen haszonvételekért, továbbá a kilencedért és tizedért (kivéve a borból, bárányokból, gidákból és méhekből természetben járandó tizedet) évi 87 forint 50 dénárt fizetnek. Ezenkívül tartoznak „képesént" leveleket hordozni, forspontozni, az uraság tisztjeinek és cselédeinek idejövetelük alkalmából „gazdálkodni", s az itt levő halastónak szorgalmatos gondját viselni [14]. Hasonló értelmű szerződést kötött 1783-ban az uradalom a szepezdiekkel (agri allodial es non praeexistunt) és 1796-ban a borszörcsökiekkel (agros allodiales non habent). Az utóbbiak gyalog napszám jaikat már 10 krajcárjával válthatják meg, hosszú fuvar fejében Sümegig vagy Városlődig két szekeret adnak minden esztendőben; ennek fejében elengedik nekik az ölfavágást. Ezenkívül évenként a Somlyó-hegyről Veszprémbe 25 akó bort kötelesek vinni vagy vitetni. Az ajándékokat (munera) — borjú, csirke, kappan, tojás és fonás — olyan feltétellel engedik el, hogy „képesént" gazdálkodjanak az uraságnak vagy tisztjeinek jövetelük alkalmával [15]. Szentjakabfa, Tagyon és Köveskálla falvak esetében már csak a zsellérekkel kötött szerződést az uradalom. Szentjakabfa 1783. évi contractusa szerint minden házas zsellér fizet évi két forint árendát, s mind a házas, mind pedig a házatlan zsellér évi 10 gyalog napszámot szolgál. De ha valaki a robotját készpénzzel kívánja megváltani, s idejében bejelenti ezt a szándékát, 20 dénárjával megválthatja egy-egy napszámát. Ezenkívül két-két zsellér — urbárium szerint — tartozik az uraságnak egy öl fát vágni. A köveskállai kuriális zsellérek az 1785. évi egyesség (conventio) szerint házanként egy forintot, a zsellérháztól urbárium szerint járó 18 nap váltságában pedig 3 forintot, összesen tehát minden házas zsellér lakos 4 forintot fizet. Ezenkívül levélhordás, forspontozás és az urasági vadászatnál teljesítendő szolgálat terheli őket. Az uraság tisztjeinek vagy cselédeinek étellel, itallal tartoznak szolgálni. Az uraság kuriális szántóföldjeiből egy-egy holdra való kukorica vagy más vetemény alá való földet adott ki nekik tized fejében [16]. Bár a sümegi uradalomban a nagyobb arányú elzselléresedésnek egy ideig útját állta, hogy a parasztok kezén jelentős telkenkívüli állomány, elsősorban a természettől elhódított irtásföld volt, s az uradalom a sümegi központtól távolabb eső egyes majorsági birtokrészeket vagy .520