Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

különösen az uradalmi központtól távolabb eső falvakban, — a püspökség engedett is kérésüknek. „Kívántuk azon terhes urbarialis szolgálatoktól őket fölszabadítani és mindaddig megmenteni, méglen vagy engedetlenségek, vagy pedig rendetlenségjek miatt kegyelmünket viszszavonni nem kéntelenéttetünk, amint is olyatin esetre azon urbarialis regulatiot ellenek fönt tartjuk" [12]. A püspökség tehát állandóan ott tartotta szerződéses jobbágyai feje felett az urbárium bevezetésének kivont kardiát. A Mária Terézia-féle urbáriumot a kedvezőbb helyzetben levő szerződéses püspöki falvak nem mindegyikében hajtották végre azonnal, mivel a földesúr az urbáriumban törvényesen biztosított robotmennyiséget egyszerűen nem tudta felhasználni fejletlen majorsági üzemeiben. Ahol azonban a püspökség már kiterjedtebb majorsági földekkel rendelkezett, —- pl. Sümeg környékén, — ott azonnal felhasználta az urbáriumban biztosított robotmennyiséget. ..Míglen 1768-ban ezen helységnek urbárium nem adatott, — vallották a prágai jobbágyok 1781-ben, mi nékünk sem volt urbáriumunk, hanem ez előtt Padányi Bíró Márton földes urunk úr székit tartván 1751. esztendőben szolgálatink eránt, azon úr székin tett rendelés szerint urbárium előtt tettük jobbágyi szolgálatunkat. . . mostanság pedig, miulta az föllebb írt esztendőben az urbárium kiadattatott, a szerint szolgálunk." A csehiek 1781). évi vallomása azt is elárulja, hogy az urbárium szerinti szolgálatuk „mintegy erőszakossan hozattatott bé" [13], A jobbágy terheket egységesen szabályozó úrbérrendezés, amelynek alapgondolata az adóalapot jelentő paraszti földnek az uraságitól való elválasztása és megvédése volt, kétségkívül a parasztság javát szolgálta, hiányossága volt viszont, hogy az ország egyes részein, — pl. a veszprémi püspökség (és káptalan) birtokain — a szerződéses jobbágyság helyzetét megnehezítette. Azzal, hogy rendszeresítette mindenütt az évi 52 napi igásrobotot, biztosította a majorsági földek megmunkálásához az ingyenes munkaerőt. így — egyéb feltételek létrejötte mellett — megteremtette a püspöki majorok nagyarányú kiépítésének lehetőségét. Az 1802. évi összeírás arról tanúskodik, hogy a sümegi uradalom legtöbb jobbágyfalva már a Mária Terézia-féle urbárium szerint szolgált (coloni tractantur juxta tenores anno 1768 introducti B. Urbarii). Szerződéses (kontraktualista) helyzetében csak a sümegi központtól legtávolabb fekvő néhány falu (Udvari, Szepezd, Borszörcsök) maradt meg", amelyek határában nem terült el majorsági föld, továbbá Szentjakabfa, Tagyon és Köveskál zselléreivel kötött szerződést az uradalom. Udvari, — ahol az uraságnak nem voltak allodiális földjei, — 1783ban nyert kontraktust. A szerződés értelmében minden házzal bíró gazda vagy házas zsellér az uraságnak fizet évi egy forint árendát. Az úrbéri tabellához képest rá eső napszámait azonban minden helyes gazda vagy zsellér (akár házas, akár házatlan) megválthatja, mégpedig minden gyalog napszámát 8 krajcárjával. Ha az uraságnak kézi vagy szekeres munkára lenne szüksége, ugyancsak 8 krajcárjával számolja .519