Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

az 1751. évi szabályozás értelmében, „szántást és heti robotot" voltak kénytelenek végezni. Az egész telkes jobbágy heti egy napi, július 1-től augusztus 20-ig pedig minden héten két napi igás, vagy három napi gyalogrobottal tartozott. A zsellér évi 23 napi kézirobottal szolgált [9|. 1765/66-ban parasztmozgalmak törtek ki a Dunántúlon. A parasztság helyi jellegű szolgálatmegtagadási mozgalmát a faluközösségi földek elkerítése, az irtványföldek elkobzása, az úrbéres telkek részleges megcsonkítása, a parasztság kisajátítása és a feudális terhek ugrásszerű megnövekedése idézte elő. A veszprémi püspökség jobbágyai a mozgalmak kezdetén egyelőre nyugton maradtak, mivel viszonylag kedvezőbb helyzetben voltak, mint a majorsági földek gyűrűjébe került és súlyos robotszolgálattal tartozó örökös jobbágyok [10]. A paraszti ellenállás fenyegető elhúzódása hozta létre az 1767. január 13-án megjelent úrbéri rendeletet, amely a feudalizmus — így a sümegi uradalom utolsó 80 évét — a jobbágyfelszabadítás előtt oly jelentősen befolyásolta. A bécsi udvar az úrbérrendezéssel a magyar földbirtokos osztályt a parasztság földesúri kizsákmányolásának és kisajátításának korlátozására akarta kényszeríteni, hogy az állam nyugodtan számíthasson a paraszt teherviselő készségére [11]. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés célja olyan szabályzat elkészítése volt, mely pontosan meghatározza a jobbágytelek belső és külső tartozékait és azokkal arányosan írja elő a jobbágyok által a földesúr részére fizetendő pénzbeli, terménybeli és robotszolgálatokat. A rendelet az állami adó biztos alapra helyezése érdekében Zala megyében a jobbágytelek nagyságát a termékenyebb területeken 18, a kevésbé termékenyeken 20 és végül a legsilányabb földön 22 holdban állapította meg. Az első osztályú rétből 6, a másodosztályúból pedig 8 embervágó rét (800 négyszögöles) tartozott egy egész telekhez. Az úrbéri rendelet a munkajáradékot egész telek után heti egy marhásrobotban, vagy helyette két napi gyalogrobotban állapította meg. A házas zsellér robotja 18, a házatlan zselléré 12 nap évente. A terményszolgáltatások gerincét a kilenced alkotta. A készpénzfizetés az évi egy forint füstpénzre korlátozódott. A veszprémi püspöki birtokok parasztságának kizsákmányolása - a Sümeg-környéki falvakat kivéve — az úrbérrendezés idején még nem érte el azt a fokot, mint Zala megye egyes nagybirtokain. Mint láttuk, nem urbárium, hanem szerződés (contractus) szerint kezelték őket és szabadon költözhettek. Érthető tehát ezeknek a falvaknak elégedetlensége most a Mária Terézia-féle úrbéri rendeletben magasan megszabott terhek, főként a kilenced miatt (eddig ugyanis általában tizedet adtak) és a robot új rendje ellen. A korábbi szerződéses jobbágyok egyremásra kérték az urbárium helyett a szerződéses állapot további fenntartását, mert az urbáriumot amannál terhesebbnek látták. Kérvényekkel árasztották el Koller Ignác veszprémi püspököt, amelyekben Mária Terézia urbáriumát „szokatlannak" és „elviselhetetlennek" tüntették fel, és arra kérték a földesurat, hogy előbbeni szerződésük mellett tartsa meg őket. Ahol nem alakultak ki még ekkor számottevő allodiaturák,. .518