Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

termelőviszonyokat megkívánó mezőgazdasági árutermelés igényei és a feudális jellegű jobbágyi munkarendszer adottságai között alapvető ellentmondás állott fenn. Minthogy a mezőgazdasági munkákat saját eszközeivel, állataival jóformán teljes egészében a jobbágy végezte, a földesúr úgyszólván alig kényszerült majorsági birtokán tőkebektetésre és csaknem ingyen jutott jövedelemhez. Ha mégis történt bizonyos mértékű befektetés, ez sem a birtoküzem gazdasági technikájának fejlesztésére, a piaci igényekhez való hangolás céljából történt, hanem csupán a termelés alapjainak biztosítására. A sümegi uradalom beruházása: néhány szalmafedeles, sövényfonásból vagy agyagból elkészített urasági épület, rozzant csűr és présház. Az intenzívebb majorsági gazdálkodás és a ,.pallérozottabb" mezei gazdaság csak Kopácsy József püspöksége idején (1825 1838) bontakozott ki a sümegi uradalomban. De a püspökség majorsági üzemeinek kibontakozásához nemcsak megfelelő szántóföldekre és rétekre, hanem gazdasági épületekre, felszerelésre és konvenciós uradalmi alkalmazottakra is szükség volt. A gyarmati helyzet bilincseibe vert, tőkeszegény országban azonban a nekilendülő majorkodás szembetűnő feudális vonásokat mutat. Nálunk a gyarmati helyzet döntő korlátjává vált a beruházásokhoz és a munkaerő fizetéséhez megkívánt gazdagság felhalmozásának. Még olyan hatalmas földbirtokos is, mint a veszprémi püspök, — akinek évi jövedelme az 1802. évi kimutatás szerint, a kiadások levonásával, csak a sümegi uradalomban elérte a 41 645 forintot - kénytelen volt a majorsági gazdálkodás, az árutermelés kérdését a természeti gazdálkodás igényeinek megfelelő ósdi paraszttechnikával megoldani. S a termelt áru piacraviteléből származó jövedelmet sem elsősorban bérmunkára, nem az üzem kiterjesztésére, hanem javarészt feudális fényűzésre fordította. Pedig ahhoz, hogy a földesúri majorkodás a tőkés árutermelés útjára térjen, a felhasználható munkaerő-mennyiség oldalán adva volt a lehetőség. Részben a népesség szaporodása, részben épp a majorságok fejlődésével járó földesúri kisajátítás mindinkább megnövelte a termelőeszközökkel nem rendelkező nincstelen szegények számát. Az 1802. évi összeírás szerint a sümegi uradalom parasztlakosságának 58 százaléka házas és házatlan zsellér. A sümegi uradalom majorsági gazdálkodásának extenzív jellege tehát javarészt a földesúr tőkeszegénységének tulajdonítható. A jobbágy ingyen robotja sokkal kifizetődőbbnek mutatkozott, mint a költséges konvencióstartás. Erről tanúskodnak a földesúri inventáriumok. Milyen földesúri technikával találkozunk a veszprémi püspökség sümegi uradalmában a XIX. század elején? A sümegi magtárban volt 3 pm vas, fél pm faabroncs, 11 lapát, 26 használt zsák, egy eresztő rosta, egy búzarosta, 2 szelelőrosta, 3 félkéz rosta, egy csigakötél, egy ponyva, néhány edény és 4 lakat. Az Alsó-majorban található 8 jármos ökör, 4 vasas szekér, 2 ösztöke, 3 boronavas, 2 vasvilla, 3 szán. 3 öreg fejsze,, egy szekerce, egy vonókés, 2 szénametsző, 2 itató csöbör és 2 új rövid oldal. Pedig ez volt az uradalom egyik legjobban felszerelt majorja. 32' 199