Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

terült el 319 7/8 hold (1200 öles) majorsági szántóföld, ezenkívül a szomszédos Erekpusztán 139 hold, összesen tehát 458 7/8 hold. A Vár-réti urasági kaszaló 106 7/8 holdat tett ki. Sümegen az uradalom gazdálkodásának két fő ága volt: a szántógazdálkodás és az állattenyésztés (allodiatura pecorum). Kilenc évi középszámítás szerint tartottak 830 birkát, 218 tinót és ökröt, 12 fejőstehenet, 55 borjút, összesen tehát 285 szarvasmarhát és 152 darab sertést. a) Deáki-puszta. E pusztán 2795 hold erdő és 1580 hold rét terült el. Itt az uradalom juhászatot (allodiatura ovium) folytatott. Kilenc évi középszámítás szerint 364 darabra tehető az urasági birkák száma. A méhesben átlag 31 kas méhet tartottak; a mézet és viaszkot értékesítették. b) Erek-pusztán a 139 hold majorsági szántóföldön kívül 372 7/8 hold rétet találunk, továbbá 20 méhkasból álló méhest és egy téglaégetőt. c) Űrbér-puszta 2183 1/2 hold erdőt foglalt magában. d) Csolta-pusztán majorsági szántóföld nem volt, csak 1360 hold erdő, továbbá kaszáló és legelő. e) Fülöp-pusztán sem épülete sem allodiaturája nem volt az uradalomnak, csupán hegyvámja és bortizede. 2. Csehi. Az uradalom itt kb. 227 birkából álló juhászatot folytatott. 3. Alsópáhok. A majorsági földek a szentandrási határban elterülő 120 1/2 holddal együtt 222 holdat tettek ki. Urasági rét Alsópáhokon 210 kaszás, Szentandráson 24, összesen tehát 234 kaszás terült el. Ezenkívül az alsópáhoki szőlőhegyen volt 31 1/2 kapás urasági szőlő. Az uradalom a szántógazdálkodás mellett juhászatot folytatott 200—250 db birkával. 4. Tapolcán nem volt sem szőlő, sem majorsági föld, csupán kb. 684 birkát magába foglaló juhászat. 5. Monostorapátiban 129 1/4 hold majorsági szántóföld terült el, ezenkívül három rét, melyet azonban ki szokott adni az uradalom. 6. Mindszentkállán allodiális rétet és 44 kapás urasági szőlőt találunk. 7. Szentbékáiián 43 kaszás urasági rét terült el. 8. Csicsón 40 hold urasági szántó volt. 9. Nyirádon 186 1/4 hold majorsági szántóföldet és réteket találunk. Az uradalom kb. 912 db birkát magába foglaló juhászatot folytatott. 10. Köveskállán 56 hold urasági szántó és 57 1/2 kaszás rét volt. Urasági kocsmákat találunk Sümegen, Tapolcán, Nyirádon. Monostorapátiban, Alsópáhokon és Deáki-pusztán. Urasági mészárszékek Sümegen és Tapolcán kívül Nyirádon, Monostorapátiban és Udvariban voltak. Halászatot a Balaton tavának némely részén, továbbá az Alsópáhok határában lefolyó Hévízben folytattak. Urasági malmok: a sümegi Kiss malom, a tapolcai kettős, Szitás-, Felső- és Alsó-Hatos-malom és a monostorapáti malom. Az 1802. évi összeírás adatai arról tanúskodnak, hogy a majorsági gazdálkodást a sümegi uradalomban nem valami nagy haszonnal folytatták (Dominii oeconomia allodialis adusque non cum satis magno emolumento administrabatur). Az allodiális földeken az uradalom háromnyomásos rendszerben gazdálkodott. Az ugaron kívül még két részre osztott határ egyik részében őszit, a másikban tavaszi gabonát vetettek. Az egyes részek szerepét évenként cserélték. A szántáshoz paraszti faekét használtak, csak a csoroszlya és a laposvas volt esetleg vasból. Ilyen előkészítés után a termés átlagban nem fizetett többet háromnégyszeresénél. Az alacsony terméseredmények okát nemcsak az extenzív gazdálkodásban, nemcsak a termés betakarításának hagyományos módszereiben jelölhetjük meg, hanem főképpen abban, hogy a polgári .514