Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

E táblázat szerint a veszprémi püspökség sümegi uradalmában 1788-ban majorsági terület volt a szántóföldek 8 százaléka, a rétek 31 százaléka, a szőlők 2 százaléka és az erdők 98 százaléka. Bajzáth József püspök halála után 1802-ben részletes összeírás készült a sümegi uradalomról [6]. Ezen összeírás alapján próbáljuk az alábbiakban megrajzolni az uradalom gazdálkodását. A sümegi uradalom magába foglalta Sümeg és Tapolca mezővárosokat (oppidum), továbbá Nyirád, Monostorapáti, Csicsó, Szentjakabfa, Udvari, Alsópáhok, Csehi, Bazsi, Prága és Mindszentkálla falvakat. Az uradalom részbirtokai (portiones possessionariae): Tagyon. Szentbékáila, A veszprémi püspökség sümegi uradalma 1802-ben Szepezd, Felsőpáhok. Szentandrás, Rendes, Köveskálla és Borszörcsök. Pusztái (praedia): Deáki, Úrbér, Erek, Fülöp és Csolta. Sümeg és Tapolca mezővárosok, továbbá Nyirád, Csehi, Bazsi, Prága Erek, Úrbér, Deáki és Csolta-pusztákkal — összefüggő birtoktestet alkottak, a többi falu távolabb, külön feküdt az uradalmi centrumtól. A sümegi uradalom legnagyobb részét erdő tette ki; az 1802. évi összeírás szerint 29 032 1/4 hold. Az erdő után a rét következett terjedelemben. Urasági rétek terültek el Sümeg, Tapolca, Nyirád, Monostorapáti, Udvari, Alsópáhok, Mindszentkálla, Szentbékáila, Szentandrás, Köveskálla határában, továbbá Deáki, Erek és Csolta-pusztákon. A falvakban jóformán mindenütt jelentős jobbágykézen levő szőlők terültek el, melyek után az uradalom tizedet és hegyvámot szedett. Az uradalomnak azonban csupán Mindszentkállán és Alsópáhokon volt 75 1 2 kapás majorsági szőleje. Csak a harmadik helyen szerepeltek a majorsági szántóföldek. 1. Az uradalmi központ, Sümeg határában, a Vár-réti és a Homoki táblában 32 513