Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

csakis e kategóriák jelentéstartalmának, illetőleg kifejező eszközeinek továbbfejlesztéséről lehet szó. Véleményünk szerint a lexikai jelentést kifejező Aa-ok fejlődése, alakulása a két grammatikai kategóriától, a viszony jelentésű idő- és aspektuskategóriától egészen különálló vágányon haladt, ha párhuzamosan is, és ha nem minden hatás nélkül is a másik kettőre [88]. S így az idő- és aspektuskategóriák kialakulásában — véleményünk szerint — a következő három lehetőség állhat fenn: 1. először az időkategóriák alakultak ki, 2. az aspektus megelőzte az időt, 3. az idő és aspektus kialakulása párhuzamosan haladt, egyszerre keletkezett a két fogalom s egymás mellett fejlődtek kifejezésük formái. Meggyőződésünk szerint — ha feltételezhető, hogy az Aa-ok megelőzték a grammatikai időt — az aspektus megelőzte az Aa-ok elkülönülését, s így korábbi az időnél. Ezt ma kétségtelen nyelvi tényékkel bizonyítani természetesen nem lehet. De vannak tények, amelyek elég erősen alátámasztják ezt a feltevést. Az ógörögben a gyökaorisztosz régebbi a szigmás aorisztosznál. A gyökaorisztoszú igék három „aspektus" töve közül az aorisztosz töve a legegyszerűbb [89], következésképp a legrégibb. Tehát jogos az a feltevésünk, hogy a cselekvés totális szemlélete (kicsiszolni egy kőbaltái elkészíteni egy kőbaltát) lehetett a legelső a vidék, idők és Aa-ok kialakulásában. Ezt követhette a többi aspektus és az időfokok fokozatos felismerése és kifejezése (az elkészítés előtt vagyok — ezután fogom megcsinálni; az elkészítés után vagyok •— már elkészítettem), amivel együtt járhatott az imperfektum szemlélet kialakulása (elkészítés közben vagyok — éppen most készítem). Az imperfektum szemlélet viszont valósággal megkövetelhette a cselekvés lefolyása módjának pontosabb meghatározását és ennek nyelvi kifejezését, aminthogy egyes Aa-ok totális szemléletének nehézsége is megkívánta imperf, szemléletüket (indet., iter.). Hogy az időfok megjelölése, kifejezése későbbi eredetű, mint a totális szemlélet, az ógörögben két tény is igazolni látszik: 1. az ógörög ige praeteritum alakjainak egyik formamutatója, az augmentum közös mind a három aspektus múlt idejében. Ez arra enged következtetni, hogy ez a formáns akkor keletkezhetett, amikor a három aspektus töve már megvolt. 2. az ógörög futurum képzésmódja a gyökaorisztosznál is fiatalabb szigmás aorisztoszra vezethető vissza [90], tehát fiatalabb a gyökaorisztosznál. Az időszemlélet tökéletesedése és az igeidők kialakulása a három aspektus három-három idejének megfelelően, kilenc jelentőmódú grammatikai jelentést tett elképzelhetővé [91] a folyamat három idejét, továbbá a kezdő, illetőleg a végpontban összpontosított cselekvés totális szemléletének három-három idejét. A szemléletmód, a nyelvhasználat 463