Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

be ez az elmélet, hogy ha — feltéve, de meg nem engedve — a TID­ből alakult а лесов., a TD-ből pedig а сов., az imperf. jelentés jött létre először, és a perfektum jelentés később. Aminthogy ebben az elmélet­ben még csak azt sem bizonyítja semmi, hogy az a grammatikai jelen­tés, amellyel az Aa forma jelentése bővül, éppen ezeknél a formáknál született, vagy pedig már régen megvolt azelőtt is, s most csak egy újabb kifejezési formát kapott. Véleményünk szerint az a viszony ős­idők óta megvolt a dolgok közt (a cselekvés és szemlélője közt), s e viszony élménye is megvolt már a primitiv embernél is. A munka meg­kezdése előtt a tervezésnél, vagy a munka befejezése után megvolt a primitív embernek is a szemlélete a munkafolyamat egészéről (сов-), aminthogy a munka, a cselekvés folyamata közben is megvolt az imper­fektum (несов.) élménye. Csak e viszony nyelvi kifejezésének szükségessége és a viszony konkrét nyelvi kifejezése előbb lexikai, majd grammatikai úton vára­tott magára több-kevesebb évszázadig, évezredig. Mihelyt valamely nép szemléletrendszere fejlődésében eljut abba a szakaszba, hogy a cselek­vés folyamatos—totális aspektusa tudatának, érdeklődésének középpont­jába kerül, a gyakori megkülönböztetés kényszere előbb-utóbb gram­matikalizálni fogja vele e viszony kifejezésére szolgáló lexikai eszkö­zök valamelyikét, vagy pedig egy más, már addig is alkalmazott gram­matikai eszközt használtat fel vele az újabb viszony jelölésére. Azt megengedjük, hogy az ige formarendszerének történetében a nép szemléletmódjának alakulása szerint hol a vid, hol az Aa, hol az igeidő jut nagyobb hangsúlyhoz, s ennek következtében igen bonyo­lulttá válik egyik-másik morféma jelentése, amit még csak fokoznak a fonetikai változások következtében előálló morfémahomonimák (соб­рать — снять — сделать), valamint a speciális нулевая морфема-к. A cse­lekvés lefolyásának módja (Aa), az igeidő és az aspektus azonban egy­mástól annyira élesen elhatárolt három terület, hogy semmiféle páro­sításuk nem hozhatja létre a harmadikat. A T igék kettéhasadása (Ja. Sz. Maszlov), a D igék imperfektuma, az ID igék aorisztosz alakja (Bo­rogyics) befolyással lehettek a szláv alapnyelvben már fejlettnek minő­síthető vid kifejezési formáinak alakulására, de nem minősíthetők sem a vid-jelentés első kifejezési formáinak, még kevésbé a vid-fogalom létrehozóinak. Éppen ezért nem írhatjuk alá Ju. Sz. Mciszlovnak azt a kijelenté­sét, amely szerint „ma már senki sem vitatja, hogy a szemlélet gram­matikai kategóriája az Aa-ok átértelmezése és átdolgozása alapján jött létre . . .", és hogy ebben valami „morfológiai tarkaság"-nak is szerepe lett volna. Nem az Aa-ok átértelmezése alapján jött létre a szemlélet gram­matikai kategóriája. A szemlélet morfológiai tarkasága ezt nem bizo­nyíthatja. A morfológiai tarkaság csak arra mutat, hogy a nyelv egy grammatikai viszony jelölésére, kifejezésére felhasznált egy már (,.gram­matikalizált") képzővé, előképzővé lett lexikai elemet. A lexikai jelentésű affixumoknak a vid-jelentés kifejezésére való 161

Next

/
Thumbnails
Contents