Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

be ez az elmélet, hogy ha — feltéve, de meg nem engedve — a TIDből alakult а лесов., a TD-ből pedig а сов., az imperf. jelentés jött létre először, és a perfektum jelentés később. Aminthogy ebben az elméletben még csak azt sem bizonyítja semmi, hogy az a grammatikai jelentés, amellyel az Aa forma jelentése bővül, éppen ezeknél a formáknál született, vagy pedig már régen megvolt azelőtt is, s most csak egy újabb kifejezési formát kapott. Véleményünk szerint az a viszony ősidők óta megvolt a dolgok közt (a cselekvés és szemlélője közt), s e viszony élménye is megvolt már a primitiv embernél is. A munka megkezdése előtt a tervezésnél, vagy a munka befejezése után megvolt a primitív embernek is a szemlélete a munkafolyamat egészéről (сов-), aminthogy a munka, a cselekvés folyamata közben is megvolt az imperfektum (несов.) élménye. Csak e viszony nyelvi kifejezésének szükségessége és a viszony konkrét nyelvi kifejezése előbb lexikai, majd grammatikai úton váratott magára több-kevesebb évszázadig, évezredig. Mihelyt valamely nép szemléletrendszere fejlődésében eljut abba a szakaszba, hogy a cselekvés folyamatos—totális aspektusa tudatának, érdeklődésének középpontjába kerül, a gyakori megkülönböztetés kényszere előbb-utóbb grammatikalizálni fogja vele e viszony kifejezésére szolgáló lexikai eszközök valamelyikét, vagy pedig egy más, már addig is alkalmazott grammatikai eszközt használtat fel vele az újabb viszony jelölésére. Azt megengedjük, hogy az ige formarendszerének történetében a nép szemléletmódjának alakulása szerint hol a vid, hol az Aa, hol az igeidő jut nagyobb hangsúlyhoz, s ennek következtében igen bonyolulttá válik egyik-másik morféma jelentése, amit még csak fokoznak a fonetikai változások következtében előálló morfémahomonimák (собрать — снять — сделать), valamint a speciális нулевая морфема-к. A cselekvés lefolyásának módja (Aa), az igeidő és az aspektus azonban egymástól annyira élesen elhatárolt három terület, hogy semmiféle párosításuk nem hozhatja létre a harmadikat. A T igék kettéhasadása (Ja. Sz. Maszlov), a D igék imperfektuma, az ID igék aorisztosz alakja (Borogyics) befolyással lehettek a szláv alapnyelvben már fejlettnek minősíthető vid kifejezési formáinak alakulására, de nem minősíthetők sem a vid-jelentés első kifejezési formáinak, még kevésbé a vid-fogalom létrehozóinak. Éppen ezért nem írhatjuk alá Ju. Sz. Mciszlovnak azt a kijelentését, amely szerint „ma már senki sem vitatja, hogy a szemlélet grammatikai kategóriája az Aa-ok átértelmezése és átdolgozása alapján jött létre . . .", és hogy ebben valami „morfológiai tarkaság"-nak is szerepe lett volna. Nem az Aa-ok átértelmezése alapján jött létre a szemlélet grammatikai kategóriája. A szemlélet morfológiai tarkasága ezt nem bizonyíthatja. A morfológiai tarkaság csak arra mutat, hogy a nyelv egy grammatikai viszony jelölésére, kifejezésére felhasznált egy már (,.grammatikalizált") képzővé, előképzővé lett lexikai elemet. A lexikai jelentésű affixumoknak a vid-jelentés kifejezésére való 161