Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

ige ismétlésével jön létre: он сидит себе и сидит. Az idetartozó igék inkább a beszéd stílusával, expresszivitásával vannak kapcsolatban. A befejezett igéknek ugyancsak négy al-vidjét különbözteti meg Sahmatov: a mozzanatosat. amely lexikailag, szemantikailag a befejezett aspektus válfaja; a határozottat, amely a cselekvést időben kissé korlátozza: поиграть; a kezdő cselekvést kifejező al-videt, amelynek за- az előképzője: заиграть, és végül az ún. усилительный al-videt, amely a befejezett igéknél is az ige ismétlésével jön létre: уж я его увезу да увезу. így tehát Sahmatov végeredményben megmarad a vidék fortunatovi jellemzésének a körében. Nála morfológiailag kissé szűkebb, szintaktikailag kissé bővebb ez a kör. Sahmatov tévedett, mikor azt hitte, hogy rendszerint minden befejezett igének van folyamatos párja és viszont [42]. Az orosz igekészlet kutatása a következő eredményre vezetett [43]: 1. Az idetartozó igék vid-párokat alkotnak, ami megnyilvánul mind a vidbeli jelentésükben, mind pedig abban, hogy állandóan ellentétes morfológiai eszközökkel fejezzük ki e jelentéseket: бросал— бросай— буду бросать stb., бросил брось—брошу stb. — 2. Az idetartozó igék különböző vid-jelentésekben szerepelnek, de nem rendelkeznek morfológiai eszközökkel ahhoz, hogy a vid-különbségeket minden esetben feltárhassák: телеграфировал egyformán múlt ideje ez a folyamatos és befejezett igealaknak, de буду телеграфировать az ige folyamatos alakjának a jövő ideje, viszont телеграфирую az ige befejezett alakjának a jövő ideje. — 3. Az idetartozó igék nem alkotnak igepárokat, vagyis a) vagy csak befejezett alakjuk van: очутился, b) vagy csak folyamatos alakjuk van: вращался. E három csoportban a tanulmányozott igék a következőképpen oszlanak meg: az első csoporthoz tartozik az igék 64 %-a, a másodikhoz tartozik az igék 5 %-a, a harmadikhoz tartozik az igék 31 %-a. Bár ezek az adatok csak megközelítően helyesek, mégis látni, hogy az igék elég tekintélyes százalékának nincs vid-párja. A mai orosz nyelvtudományban erősen érvényesül az a tendencia, hogy csak két videt különböztessünk meg — befejezett és folyamatos videt, al-videk nélkül. V. V. Vinogradov akadémikus kimutatta [44], hogy a mai orosz nyelvben a mennyiségi árnyalatok, amelyek a gyakorító igékre nyúlnak vissza, lényegében véve kívül esnek a vidék fogalmán. A mai orosz nyelvben a mozzanatos ige a befejezett ige lexikai-szemantikai válfaja. Ezért Vinogradov is csak két videt különböztet meg — a befejezett és folyamatos videt. Ugyanez az álláspontja V. V. Borogyicsnak is [45], akinek a véleménye szerint a vidnek, mint nyelvtani kategóriának a lényege abban áll, hogy az igei cselekvés mintegy kétfelé ágazódik: minden cselekvés 27* 433