Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

függetlenül lexikai tartalmától vagy olyan cselekvés, amelynek van határa, vagy olyan, amely nincs határok közé szorítva. Vosztokovtól kezdve a vid-jelentés fogalmának meghatározásában a cselekvés jellege mellett egyre nagyobb teret kap a beszélő, s ezt fejezi ki az Akadémiai nyelvtan vid-meghatározása is [46]. Végezetül az újabb kutatók közül megemlítjük V". A. Trofimovot [47], aki szintén csak két videt különböztet meg alapjában véve a befejezett és folyamatos videt. A vid-szemléletben ő is főképpen a cselekvés határait emeli ki. A befejezett ige szerinte nem egyszerűen a cselekvés vagy állapot befejezettségét jelöli, hanem éppen egy olyan cselekvést vagy állapotot, amelyben utalás történik annak a kezdetére vagy végére. A folyamatos vid pedig nem egyszerűen nembefejezett (folyamatos) cselekvést vagy állapotot jelöl, hanem éppen olyan cselekvést vagy állapotot, amelyben nincs utalás annak a határaira, mialatt a figyelem magának a cselekvésnek a bemutatására összpontosul. Trofimov helyesen jegyzi meg, hogy a befejezett igéknek az az értelmezése, miszerint az „befejezett" cselekvést fejez ki, a vid és idő kategóriájának az összekeverésére vezet elkerülhetetlenül. A vid-kutatások hosszas története azzal végződött tehát, hogy győzedelmeskedett az az álláspont, amely szerint az igei cselekvés minden vidbeli jelentése a befejezett és folyamatos videkre vezethető vissza. II. A grammatikai kategóriáknak közös sajátságuk a viszonyjelentés, míg a lexikai jelentések mind a valóság valamelyik jelenségének megnevezései. „Под грамматическими категориями понимаются значения обобщенного характера, свойственные словам и сочетаниям слов в предложении, но отвлеченные от конкретных значений этих слов, а именно значения отношений различного порядка (отношений данного слова к другим словам в предложении, отношений к лицу говорящему, отношений сообщаемого ко времени и к действительности), выражаемые внешньши языковыми средствами, т. е. в изменении отдельных слов и в сочетании слов в предложении". (Современный русский язык. — Морфология, 1952, под ред. акад. В. В. Виноградова, стр. 28). Az Aa-ok különböző cselekvéseket, a valóság különböző jelenségeit jelölő szavak. Akármily közel állnak is jelentés tekintetében is egymáshoz vagy az alapcselekvésekhez (ír—irkál—írogat), s bármennyire kifejlődött is valamely nyelvben annak a lehetősége, hogy azonos cselekvésmódot azonos affixummal fejezzen ki (írogat, járogat, adogat), az Aa különbségek mindenkor lexikai különbségek, az egy alapigéből képzett és különböző Aa-ot kifejező igék végső elemzésben más-más cselekvést jelölnek (ír—írogat; emel—emelint; él—éled). Ezzel szemben a vid-jelentés viszonyjelentés. Amint а залог kate431