Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

Sahmatov mondattanában a két fő-vid finomabb grammatikai sajátosságaira is rámutatott. Megállapítja, hogy a befejezett igék jelen idejének jövő idejű jelentése van, a befejezett igéknek nincs jelen idejű melléknévi és határozói igenevük, hogy a szenvedő, rövid alakú -н-, -т-ге végződő befejezett igékből képezhető perfektum, múlt és jövő idő: стол накрыт, дело было испорчено, спектакль будет дан, a befejezett igék parancsoló módjának tb. sz. 1. személyét sajátos expresszív árnyalat kifejezésére használjuk: купим .пойдем, a befejezett igék parancsoló alakjainak a tagadása (не-vel) figyelmeztető, óvó, intő jellegű, és végül hogy sok befejezett igének van egy sajátos múlt idejű alakja, amely parancsolást fejez ki: он пойди и скажи. Ezek a nyelvtani sajátosságok Vinogradov akadémikus szerint [41] feltétlenül azt bizonyítják, hogy az orosz nyelvnek két fő-vidje van. De e két vid határán a vid-jelentések sajátosabb különbségei is megfigyelhetők. E különbségekre felfigyelt már Uljanov és Fortunatov is, és ezeknek a hatására Sahmatov a befejezett és folyamatos igék négynégy válfaját, al-vidjét különböztette meg. A folyamatos ige al-vidjei: 1. кратный, некратный (absztrakt, konkrét), 2. определительный, 3. мноократный, 4. усилительный. Az absztrakt igék időben szétosztott, szaggatott, a konkrét igék nem szaggatott cselekvést fejeznek ki. Az absztrakt igék, ha no- előképző járul hozzájuk, determinatívek lesznek: поиграть, псесть stb., a konkrét igék pedig vagy egyáltalán nem vesznek fel no- képzőt, vagy ha igen, akkor rezultatív lesz a jelentésük: поселиться, повенчать. Sahmatov maga is elismeri, hogy ezek a különbségek nem elég határozottak. Tényleg érthetetlen, miért sorolja Sahmatov а сидеть, стараться igéket а кратный csoportba, és még kevésbé világos, hogy а венчать, отвечать miért некратный ige. Sahmatov a kratnij és nyekratnij al-vid válfajainak tekinti a mozgást jelentő folyamatos igék absztrakt és konkrét igealakjait. így különböztet meg motorikus konkrét igéket: вести, нести, пльпь és motorikus absztrakt igéket: водить, носить, плавать. Már а XIX. század első felében „határozott' és „határozatlan" alvideket különböztetnek meg egyes orosz nyelvtanok a mozgást jelentő folyamatos igéknél. Egyes nyelvészek hajlandók éppen ezen igék különbségében keresni a vid-kategória történeti magvát. A folyamatos vid határozott (определительный) al-vidje a cselekvés korlátoltságát jelöli — hogy a cselekvés csak részben, egy kissé megy végbe (előképzője: пс-)'. посматривать, похаживать. A folyamatos vid gyakori tó al-vidje nincs kölcsönös viszonyban az előbbi vid-válfajjal. А XVIII. és XIX. században a gyakorító al-vid alakjait néha ugyanabban a jelentésben használták, mint a folyamatos vid alakjait, de а XIX. század második felétől kezdve a gyakorító igék ilyen értelmű használatát kerülik. Vinogradov véleménye szerint a gyakorító videt általában jobb különválasztani a folyamatos vidtől. A folyamatos vid negyedik csoportja („усилительный подвид") az 132