Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

Fortunatov jelentős befolyást gyakorolt a későbbi kutatókra is, külölönösen A. A. Sahmatovra [39], akinek a videkre vonatkozó nézetei lényegileg Fortunutovra nyúlnak vissza. Sahmatov is két fő-videt különböztet meg, a folyamatosat és a befejezettet, de mind a kettőn belül további al-videkkel is számol. Szerinte a folyamatos vid olyan cselekvést vagy állapotot jelöl, amely a múltban folyt le, vagy a jelenben folytatódik (nem eredményében, hanem magában a cselekvésben vagy állapotban), vagy a jövőben folytatódhat: смотрю, я ходил, буду читать stb. A befejezett szemlélet vagy a cselekvés (állapot) tartamának befejezettségét: посмотрю, похожу, побегал (azaz a cselekvés hosszabb tartamú ugyan, de a beszélő úgy beszél róla, mint ami megszakadt, bevégződött a múltban vagy a jövőben), vagy a cselekvés (állapot) eredményét jelöli, mint valami múltban, jelenben vagy jövőben befejezettet: он прибежал, принес, он ранен; он уйдет. Sahmatov is azok közé tartozik, akik nem különböztették meg elég világosan egymástól az igék vidbeli és lexikai jelentéseit. Ezért Vinogradov akadémikus joggal jegyzi meg róla, hogy azoknak az előképzős befejezett igéknek nagy része, amelyeket Sahmatov felsorol, jelentésre nézve egyáltalában nem képeznek vid-korrelációt, vid-párt a nekik megfelelő előképző nélküli folyamatos igékkel. Más szóval — új származékigékről van szó, amelyek az alapigéktől nemcsak vidben, hanem reális jelentésben is különböznek [40]: покормить-кормить ; ездитьпроездить, переделать-делать stb. Az előképzőket helyesen két csoportra osztja: 1. megtartják reális jelentésüket és átadják azt az igének, 2. elvesztik lexikai jelentésüket és az igének csak vidbeli alakját módosítják. Ez utóbbi (második típusú) igékkel hozza kapcsolatba az előképzőnélküli folyamatos alapigéket. Ez azonban helytelen következtetés. A mai orosz nyelvben vannak olyan befejezett előképzős igék is, amelyeknek egyáltalában nincs ugyanezen tőből képzett vid-párjuk. Sahmatov a befejezett igéken belül először rezultatív és determinativ igéket különböztetett meg. Azt hitte, hogy a rezultatív igéknek az a csoportja, amelyekben az előképzős befejezett ige közvetlenül kölcsönös viszonyban van az (-ывать, -ивать végű) ugyanazon tőből képzett folyamatos előképzős származékigével, legnagyobbrészt megtartja az előképzők jelentéseinek sajátos árnyalatát (pl. просить-выпроситьЬ Ezért Sahmatov megkülönbözteti az ilyen típusú származék rezultatív igék osztályát, mint: закричать, забить, vagyis azokat, amelyeknek nincs megfelelő előképzős folyamatos alakjuk, a rezultatív igék azon osztályától, amelyeknek van megfelelő előképzős származék folyamatos párjuk, pl.: захвалить-захваливать- Sahmatov azt hitte, hogy az első típus történetileg eredetibb. Ugyanezek a hibák jellemzik Sahmatovot a mondattanában kifejtett vid-elméletében is. Bár a két fő-vidnek a folyamatos és befejezett vidékét tartja, ugyanakkor túlságosan általánosan határozza meg azokat. Meghatározásait nem igazolják aztán a vid-árnyalatok további osztályozásai. A vid-funkciók osztályozása nem elég áttekinthető nála, félig lexikai, félig grammatikai jellegű. 431