Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

az igetőből képezték egy ige alakjaival. Sőt, etimológiailag teljesen különálló igéket is (иду-хожу) egy ige két alakjának tekint. Amint látható, a felosztásban is tovább változik a felosztási alap: négy csoportnál a cselekvés lefolyásának módja, kettőnél pedig a „szemlélet" az osztályozás alapja. Grecs után A. Vosztokov [23] visszatér a három vidről szóló tanításhoz és jóidőre szentesíti és összegezi a vid-képzés főszabályait a kivételekkel együtt. A három fő-viden (folyamatos, befejezett és gyakorító) kívül megkülönböztet al-videket is — a folyamatos viden belül a határozott és határozatlan (вести, лететь) videt, a befejezett viden belül a befejezett-kezdő videt (запеть, пойти) és а „совершенный окончательный" videt (похвалить, дойти), s ezeken belül a „ длительный" (полюбить, догнать) és „мгновенный" vagy „однократный" vidékét (двинуть). Szerinte a vid-alakok egy ige alakjaihoz tartoznak, s a vidalakok különbségeivel szoros kapcsolatban vannak a nyolc idő alakjai. Vosztokov, bár ő sem választja el a videt a cselekvésmódoktól, s az igeidőkről szóló elméletében is következetlen [24], a vidék és igealakok jelentésének magyarázatában kifinomult elmeéllel olyan megállapításokat tesz, amelyek utat mutathattak a további kutatásokra. Többek között észrevette a folyamatos igék két jelentését (читаю — 1. ,,most olvasok", 2. „olvasok, ez a szokásom, tudok olvasni"). Az a megállapítása pedig, hogy a „folyamatos igék olyan cselekvést jelölnek, amelynek sem kezdetére, sem végére nem gondolunk (kiemelés tőlem. B. J.), arról tanúskodik, hogy megsejtette a vid grammatikai viszonyjelentését. А XIX. század első harmadának vid-elméietét Лангеншельд [25J tanulmánya tetőzi be, amelyben a vosztokovi vid-rendszert egyesíti a három időről szóló tanítással. A három vid rendszerét (foly., befej., gyakorító) támogatja F. I. Buszlajev is történeti nyelvtanában [26]. Buszlajev a vid szerinti különbségekkel kapcsolja egybe az igék konkrét és elvont jelentésében megmutatkozó különbségeket is még. A folyamatos igék konkrét cselekvést fejeznek ki -лететь, vagy elvonttat -летать, miközben bizonyos szövegösszefüggésben az utóbbiaknak lehet konkrét jelentésük is — „летает" gyakran vagy állandóan. A befejezett és gyakorító igék csakis konkrét cselekvést fejeznek ki. Más szóval — elvont cselekvést csakis a folyamatos igék fejezhetnek ki. Ez érdekes megfigyelés, igaz, hogy nem ily világosan és határozottan megtette ezt Vosztokov és Katkov is [27], az utóbbi a vidéktől függetlenül. Buszlajev nem tett szigorú különbséget a vidék és időalakok között. Az eddigi kutatások eredménye így foglalható össze: meghatározták a vid és időkategória viszonyát, vázolták az orosz ige általános vidkülönbségeit, de a vid belső lényege, a mennyiségi jelentéseknek a vidék minőségi jelentéseivel való kapcsolata és a vid-képzés mechanizmusának vizsgálata — egyelőre még a jövő feladata maradt. TJj korszakot jelent a vid-kutatás történetében G. Pavszkij [28], 27* 428