Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

К. Sz. Akszakov [29], N. I. Nyekraszov [30] és a nyomukban járó grammatikusok tanítása. Az orosz igeaspektusok magyarázatában végleg kiküszöbölik az időelméletet, s a videkben a cselekvés minősége különböző fokainak kifejezését látják. Pavszkij időbeli és térbeli jelentésük alapján osztja három fokra az igéket. Az első, vagy mozzanatos fok jelentése szerint a cselekvés leghatározottabb és legszorosabb térségét, a legkevesebb folyamatosságot és mozzanatos jelenséget fejez ki. Idetartoznak a mozzanatos, befejezett (,, окончательные") és részben az „egyforma" igék: мелькнуть, кончить, уйти, прочитать, скочить. A második vagy mozzanatos-határozatlan fok a cselekvés szélesebb körét fejezi ki. Idetartoznak a folyamatos-határozatlan igék (продолжительные, неопределенные), a folyamatos-szaggatott igék és a különböző-határozati an" igék: мелькать, почитывать, поглядывать, летать. A harmadik vagy mozzanatos-tartós fokhoz azok az igék tartoznak, amelyeknek a köre még határozatlanabb, szélesebb, mint a folyamatos-tartós és a ,,különböző-tartós" igéké: хаживать, видывать, читыватьAkszakov a cselekvés minősége alapján osztja három fokra az igéket. Az ő felosztása: 1 határozatlan fok, ezek általános, határozatlan cselekvést jelölnek: двигать, 2. mozzanatos fok, az idetartozó igék pillanatig tartó cselekvést fejeznek ki: двинуть 3. gyakorító fok, ezek bizonyos cselekvések meghatározatlan sorát, mozzanatait fejezik ki: двигивать. Nyekraszov a cselekvés tartóssága alapján különbözteti meg az igék három fokát, amely lehet: 1. rövid (двинуть, махнуть), 2. tartós, folyamatos (двигать, махать) és 3. ismétlődő (лвигивать, махивать). [31]. Bár ezek az osztályozások — mint A. A. Potyebnya kifejtette — elégtelenek, történelmileg következetlenek, és etimológiailag sem helyesek, szerzőik mégis kimagasló érdemeket szereztek értékes megfigyeléseikkel, tényanyaggyüjtésükkel. Akszakov például felismeri, hogy a vidék egy és ugyanazon igetőnek különböző alakjai, de nem az időnek, hanem a cselekvés minőségének alakjai. Pavszkij a szuffixális igeképzést, Nyekraszov pedig a prefixális igeképzést tanulmányozta, s ezzel utat mutattak a tudományos morfológiai elemzésre. G. K. Uljanov ,,Az igetövek jelentőségéről a litván—szláv nyelvben" című munkájában [32] foglalkozik a videkkel, amelyet később részletesen elemzett Fortunatov. A vid lényegére mutat rá, amikor megjegyzi, hogy csakis azok az igék alkothatnak vid-párokat, amelyeknek a lexikai jelentésük egyforma, egynemű, vagyis amelyekben ugyanaz a reális jelentés nyilvánul meg (делать, сделать). G. К. Uljanov nagy apparátussal hatalmas tényanyagot dolgozva fel, igyekezett megállapítani a folyamatos és befejezett vid-jelentések körét. Ezeket a jelentéseket az igék következő csoportosításában tárgyalja: 427