Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Lőkös István: Miroslav Krleža magyarul

LÖKÖS ISTVÁN főiskolai tanársegéd: MIROSLAV KRLEZA MAGYARUL A mai horvát irodalom egyik legjelesebb képviselője Miroslav Krleza. Neve a magyar olvasók előtt sem ismeretlen; 1956-ban magyarul is megjelent híres ciklusának, a Glembay-csciládnak (Glembajevi) prózai kötete, a Glembay Ltd. című drámát meg 1957-ben mutatta be forró sikerű előadások sorozatában a budapesti Nemzeti Színház. Azt hiszszük, már ez a két adat is feljogosíthatna arra, hogy egy tanulmány keretében Miroslav Krleza életművével foglalkozzunk. De ennél jóval több indok is szolgálhat a kérdés valamilyen módon való felvetésére, hisz ma már közismert tény, hogy Krlezát világirodalmi nagyságként emlegetik - teljes joggal —; hogy neve ott szerepel a XX. századi próza olyan jeles képviselőinek sorában, mint Makszim Gorkij, Thomas Mann, vagy éppen Mihail Solohov. Nekünk, magyaroknak, meg kiváltképp érdekes ez a hatásában megdöbbentő, szellemességtől és rendkívüli éles meglátásoktól sziporkázó krlezai életmű. Nem új dolog ugyanis a megállapítás, amely szerint a korabeli (ferencjózsefi) magyar valóságot Adyn kívül senki sem ábrázolta olyan megdöbbentő művészi érzékkel és erővel, s olyan bátor, a realista bírálat csúcsait jelentő szókimondással, mint Krleza. Műveinek számtalan magyar vonatkozása egy külön nagy tanulmányt igényelne. Mi ezúttal nem törekszünk erre, feladatul nem is ezt tűztük ki, de a tanulmányban érintett műveknél nem fogunk tartózkodni néhány tájékozódó jellegű megállapítástól, megjegyzéstől. A problémák bővebb kifejtésére talán egy későbbi, nagyobb munka keretében lesz módunk. A jelen dolgozat csak tájékozódásnak, probléma-felvetésnek tekinthető. Miroslav Krleza 1893-ban született Zágrábban, polgári családból. Miivel a múlt századvég, de még a jelen század elejének Osztrák— Magyar Monarchiájában is polgárgyerek számára a ranglétrán való felemelkedésnek egyik legkönnyebb útja volt a katonai pálya, a szülők Krlezát is erre irányították, s így lett a monarchia pécsi honvéd hadapród iskolájának növendéke, ahol kitűnően megtanult magyarul. Négy évet töltött itt a Mecsek aljának szép városában, így érthető, hogy műveiben több ízben is ,, . . . visszatérnek pécsi, dunántúli képek, hangu401 37L