Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Lőkös István: Miroslav Krleža magyarul

latok, motívumok" [1]. S mindez nem is véletlen, mert — Angyal Endre szavaival élve — ,, . . . a Déldunántúlt sok kulturális és történelmi szál fűzte össze Horvátországgal. Baranyában, Somogyban még most is laknak horvátok, s a Pécs—Zágráb—Nagykanizsa háromszögben az évszázadok folyamán valami egészen sajátos életstílus alakult ki. Magyar, német és szláv színek összefonódása, a vidéken kisnemesi-paraszti, a városokban kispolgári jellegű patriarchalizmus jellemzi ezt az életstílust ... A XX. század nagy történelmi és társadalmi változásai természetesen már 1945 előtt erősen át kezdték formálni ezt a világot, de azért Pécs szőlőhegyein, Nagykanizsa utcáin, a Drávamellék parkszerű tájain még ma is érezni valamit ennek a „régi Délvidéknek" atmoszférájából. S ez az az atmoszféra, amely állandóan bele-belejátszik Krleza műveibe is . . ." [2]. A hadapród évek elteltével Krleza Budapestre kerül a Ludovikára. Itt megint csak módjában áll tanulmányozni a korabeli magyar életet, amelynek irodalmi vetülete szintén fellelhető nem egy művében. A Ludovika élete azonban nemigen elégíti ki a fiatal horvát tisztjelöltet, aki a haladás gondolatának már ekkoriban is őszinte híve. Ezt csakhamar be is bizonyítja. Amikor kitört az első Balkán-háború, nyomban határozott cselekvésre szánja el magát: megszökik. Ügy érzi, neki is ott a helye a török elnyomás ellen küzdő szerb testvérek oldalán. Előbb Triesztbe, majd Szalonikibe utazva jut el — nem kis küzdelmek árán szerb földre. Sajnos, a királyi Szerbiában nem a leglelkesebb a fogadtatás; közönséges kémnek nézik s letartóztatják. E keserű és nem éppen megaláztatás nélküli eseményről későbbi naplójegyzeteiben ad számot [3]. A történtek után nem volt más megoldás, mint újból megszökni, ami sikerült is, de ahogy Magyarország területére lépett — mint katonaszökevényt — újból letartóztatták. A nem sokkal később kirobbant első világháború hozott aztán életébe — nyilván nem éppen nagyon óhajtott — fordulatot. Öt is kivitték a frontra, s sok ezer társával együtt, mint zászlós, ő is megjárta a háború minden poklát. írói egyéniségére ez se maradt hatás nélkül. A háború borzalmaitól telített élmények sora egy kötetnyi mesteri, a háború poklát könyörtelenül leleplező novella megírását idézi elő. Ezek közül való Az ötös b. barakk című, magyarul is megjelent érdekes elbeszélés is [4]. Ez már a háború befejezése utáni időre, az 1920-as évek elejére esik. E novellákkal, amelyek összefoglaló címe Hrvatski bog Mars (A horvát Mars isten), jut el igazán az írói pályára, amelyet voltaképpen már a háború kitörése előtt megkezdett nietzschei, marinetti-i, rilkei s német expresszionista inspirációk hatására. És itt mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy Krleza mint lírikus is jelentős. „Simfonije" címen emlegetett líriko-epikus poémái (Podnevna simfonija, Pan, Suton, Notturno, Sodomski bakanal, Ulica u jesenje jutro) pl. már jelentős eredményt jelentettek, háborús verseit meg éppen az első nagy világkatasztrófa szörnyűségei ihlették. A Rat (Háború) című vers például megrázó erővel vetíti elénk a háború borzalmas képét. „U pjesmi Rat, — írja a versről Krleza méltatója. Sime Vucetic — na primjer, u dubinama te pjesme, stoje pravi ratni, .402