Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

A cikk az íróhoz intézett már idézett felszólítással végződik. Az idők változására jellemző, hogy a katolikus Batsányi úgy érzi: a tole­rancia nagy bajnokát, az üldözött protestáns érdekek védelmezőjét, ki kell oktatni a vallási türelmesség dolgában. Véleménye szerint „kivált­képpen. . . hellyel-közzel azon keményebb értelmű sorokat" kellene a kéziratok kinyomtatása előtt megváltoztatni, „melyek egy vagy más vallásbéli M. olvasókat talán meg is sérthetnének." — II. József türelmi rendeletével valóban lényegesen megváltozott a helyzet. A protestánsok sérelmeket felhánytorgató hangjára nincs szükség már, sőt nagyon is kellemetlen hatást váltanának ki az új légkörben, a protestánsok sza­badságát úgyis sokalló katolikus közvéleményben. — Bessenyei, ha olvasta e sorokat, bizonyára egyetértett fiatal méltatójával a tanulmány utolsó sorait tekintve: „Hitére, vallására nézve, kiki kényesen érez: és az ebbéli veszedelmes versengésnek még most is viseljük sebhelyeit. Lehetünk jó polgárok, igaz hazafiak anélkül, hogy Rómának. Kalvinnak vagy Luthernek ellenségei légyünk." Azzal viszont aligha érthetett egyet Bessenyei, hogy a róla szóló tanulmány az ő filozófiai töprengéseiről még csak említést sem tesz. Már előbb is láttuk Batsányi tartózkodását ebben a tekintetben. Ö maga később sem hajlott a végső kérdések feszegetése felé. és most talán nem is értett egyet a materializmus útján haladó tanítványával a francia filozófusoknak. Láttuk már, mint vélekedtek Bessenyei filozófiai töp­rengéseiről Orczy Lőrinc és Barcsai Ábrahám. Ez a vélemény nem lehe­tett hatás nélkül az Orczy-család védencére. — Bessenyei nem a magyar nyelvű tudomány propagálásában és az irodalmi kritikában magasodik valamennyi kortársa fölé, hanem következetes kultúrpolitikai elkép­zeléseiben és csaknem a materializmusig előretörő filozófiájában. Bat­sányi csak hallgat, de mindkettőről, Kazinczy ennél sokkal rosszabbat tesz, mert csúfolódik éppen a filozofáló Bessenyeivel, holott a lételmé­let és az ismeretelmélet terén egyikük sem mérkőzhetett vele a leg­távolabbról sem. Batsányi teljes joggal jelentőséget tulajdonított írásának. Ráday Gedeontól szívesen hallaná véleményét a „Bessenyeiről írt disszer­tációcská"-ról [53], Sajnos, eddig még nem került elő Ráday válasz­levele. A Magyar Museumban megjelenő tanulmány valóban olyanok­nak is felkelti Bessenyei iránt az érdeklődését, akik addig legfeljebb hírből ismerték. Fejérváry Károly felvidéki régiségbúvár Kazinczyt kéri meg, hogy szerezze meg számára Bessenyei György és Orczy Lőrinc írásait [54]. * $ * Batsányi Orczyék környezetében, a nemesi-nemzeti ellenállás szel­lemében fejlődik egy darabig. Ebben a körben nő benne nagyra az úttörő Bessenyei iránti tisztelete. A. következő irodalmi korszak másik nagy vezéregyénisége, Kazinczy, a másik táborhoz, a protestáns főurak lénye­gileg jozefinista csoportjához áll közel. Orczy és Kazinczy érezhetően nem tudnak egymás iránt felmelegedni. Nem egyéni ellentéteik, hanem 385 37L

Next

/
Thumbnails
Contents