Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

A cikk az íróhoz intézett már idézett felszólítással végződik. Az idők változására jellemző, hogy a katolikus Batsányi úgy érzi: a tolerancia nagy bajnokát, az üldözött protestáns érdekek védelmezőjét, ki kell oktatni a vallási türelmesség dolgában. Véleménye szerint „kiváltképpen. . . hellyel-közzel azon keményebb értelmű sorokat" kellene a kéziratok kinyomtatása előtt megváltoztatni, „melyek egy vagy más vallásbéli M. olvasókat talán meg is sérthetnének." — II. József türelmi rendeletével valóban lényegesen megváltozott a helyzet. A protestánsok sérelmeket felhánytorgató hangjára nincs szükség már, sőt nagyon is kellemetlen hatást váltanának ki az új légkörben, a protestánsok szabadságát úgyis sokalló katolikus közvéleményben. — Bessenyei, ha olvasta e sorokat, bizonyára egyetértett fiatal méltatójával a tanulmány utolsó sorait tekintve: „Hitére, vallására nézve, kiki kényesen érez: és az ebbéli veszedelmes versengésnek még most is viseljük sebhelyeit. Lehetünk jó polgárok, igaz hazafiak anélkül, hogy Rómának. Kalvinnak vagy Luthernek ellenségei légyünk." Azzal viszont aligha érthetett egyet Bessenyei, hogy a róla szóló tanulmány az ő filozófiai töprengéseiről még csak említést sem tesz. Már előbb is láttuk Batsányi tartózkodását ebben a tekintetben. Ö maga később sem hajlott a végső kérdések feszegetése felé. és most talán nem is értett egyet a materializmus útján haladó tanítványával a francia filozófusoknak. Láttuk már, mint vélekedtek Bessenyei filozófiai töprengéseiről Orczy Lőrinc és Barcsai Ábrahám. Ez a vélemény nem lehetett hatás nélkül az Orczy-család védencére. — Bessenyei nem a magyar nyelvű tudomány propagálásában és az irodalmi kritikában magasodik valamennyi kortársa fölé, hanem következetes kultúrpolitikai elképzeléseiben és csaknem a materializmusig előretörő filozófiájában. Batsányi csak hallgat, de mindkettőről, Kazinczy ennél sokkal rosszabbat tesz, mert csúfolódik éppen a filozofáló Bessenyeivel, holott a lételmélet és az ismeretelmélet terén egyikük sem mérkőzhetett vele a legtávolabbról sem. Batsányi teljes joggal jelentőséget tulajdonított írásának. Ráday Gedeontól szívesen hallaná véleményét a „Bessenyeiről írt disszertációcská"-ról [53], Sajnos, eddig még nem került elő Ráday válaszlevele. A Magyar Museumban megjelenő tanulmány valóban olyanoknak is felkelti Bessenyei iránt az érdeklődését, akik addig legfeljebb hírből ismerték. Fejérváry Károly felvidéki régiségbúvár Kazinczyt kéri meg, hogy szerezze meg számára Bessenyei György és Orczy Lőrinc írásait [54]. * $ * Batsányi Orczyék környezetében, a nemesi-nemzeti ellenállás szellemében fejlődik egy darabig. Ebben a körben nő benne nagyra az úttörő Bessenyei iránti tisztelete. A. következő irodalmi korszak másik nagy vezéregyénisége, Kazinczy, a másik táborhoz, a protestáns főurak lényegileg jozefinista csoportjához áll közel. Orczy és Kazinczy érezhetően nem tudnak egymás iránt felmelegedni. Nem egyéni ellentéteik, hanem 385 37L