Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

idegen Bessenyei. A fiatal Batsányi az Orczy-család körében ismerkedik meg műveivel. Baróti Szabó versével pontosan egyidőben elsőnek ő jelöli ki Bessenyei György helyét a magyar irodalmi megújulás élén, „újabb nemzeti litteraturánknak" kezdetén [46]. Batsányi nem áll magában ezzel a megállapításával. A Péczeli József szerkesztette Mindenes Gyűjtemény 1789-iki évfolyamában [47] nyilván a szerkesztő véleményét is tükröző cikk buzdít a magyar irodalom művelésére: Jobb valaha mint soha sem. Itt is határozottan Bessenyei elsőségéről van szó, illetve a testőrírók úttörő törekvéseiről. — „Örök háládatossággal tartozik hazánk — olvassuk — a Bessenyeieknek, Bárótziaknak, Czirjékeknek s egyebeknek, kik első voltak nyelvünknek hatalmas gyámolításában. Kövessük ezeknek nyomdokaikat, mert jobb valaha mint sohasem." Tulajdonképpen Batsányinál is úgy áll a helyzet, hogy a Bessenyeiről szóló nagy tanulmányában Bessenyeit magát, Teleki Ádámot, a Cid fordítóját, és Bárótzit említi együtt, mint akik „a múlt tíznek elején keltek fel." Később említés történik még Orczyról és Barcsairól, mint Bessenyei társairól. — Ha ehhez még azt megemlítjük, hogy a Jámbor Szándék 1790-es kiadásának előszavában Révai Miklós Báróczit, Barcsait és Bessenyeit sorolja fel, mint akik „jó darab idővel ezelőtt a dűlő magyarság alá hajultak támogató vállaikkal", világosan előttünk áll az ekként kialakult, jövőbemutató irodalmi közvélemény: a hetvenes évek elején, lényegében a három testőríró működésével kezdődött meg a modern magyar irodalom. A testőrírók kollektív elsőségének elismerésében Bessenyei neve néhol elől, elsőként szerepel, másutt pedig nem. Kazinczy Ferenc ezt a már 1790 körül kialakult irodalomtörténeti véleményét kodifikálja a Tübingai Pályamű-ben, 1808-ban. Már most megmondhatjuk azt is, hogy Kazinczy számtalan esetben szól a három testőríróról, cikkekben és levelekben egyaránt, magyarul és németül: de az Erdélyi Múzeum egyetlen egy helyétől eltekintve (1814) Bessenyeit sohasem említi első helyen, holott a művek megjelenésének kronológiája a történelmi szemlélet előtérbenyomulásával ezt szinte kényszerítőleg parancsolná. De a históriai személetnél is erősebb volt Kazinczy erősen tartózkodó magatartása Bessenyeivel szemben. Élete vége felé pedig már csak azért sem volt hajlandó Bessenyei elsőségét elismerni, mert a modern magyar irodalom kiindulópontjának egyre jobban a saját maga működését kezdte tekinteni. — De erről másutt többet. 3. 1783-1790 Abban az évtizedben, midőn visszavonulni kényszerül, Bessenyei két jelentékeny kortársának írói indulására hat. Buzgón olvassák "és több tekintetben nyomdokaiba lépnek Révai Miklós és Batsányi János. Révai 1777—78-ban Bécsben tanul, megismerkedik magyar írókkal, esetleg éppen Bessenyeivel is. Talán ennek az ismeretségnek is tulajdonítható az 1778-ban Nagykárolyban megjelent első kötetének [48] .375