Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

„Irigylem sorsát jó barátaimnak, amikor nálam nélkül öszveütközvén, történetbül oly helyre veszik magukat, hol a világi etikának szorosabb reguláit mellőzvén, egyedül a szívnek, édes vágyódásának általadják magokat s azt a kiirthatatlan édességet hörpölik, mely a tiszta barátságnak gyökeréből folydogál" [13]. A baráti érzés, a barátság kultusza a legnemesebb emberi vonása Bessenyei kapcsolatainak. Pártfogolt ja, Laczka János, írja róla, hogy megválván a gárdától, külön lakást vett magának: „igen kevés, de jószívű barátokat tartott, akik őtet néha meglátogatták" [14]. A XVIII. század második felének arculatához hozzátartozik egész Európában a baráti érzés kultusza. Különösen a német irodalom bővelkedik e nemes emberi érzelem megéneklésében. De a világirodalmi példák mellé méltán sorakozik fel Bessenyei György társasága. „Szívünknek érzési fűzzék szárnyainkat, Barátság élessze mozgó ajakinkat." E szavakkal fordul Bessenyei 1772 elején Barcsai kapitányhoz [15]. Magánosság veszi körül a zajló császárvárosban is, de barátjára gondolva, szíve most az egyszer nyugodt, nem vérzik. A szív kebelemben édesdeden érez, Megnyugodt most egyszer s belüről nem vérez. Nézek, ülök, írok. Rólad gondolkodom. Magamon, másokon titkon álmélkodom. Barcsai inti filozófus barátját, hogy olykor a világi örömöket se vesse meg: „Azért kedves Gyurim, ne vegyed rossz néven, Hogyha azt javaslom, hogy határod légyen,. . . Jó néha Lorenzo társaival lenni, Jó olykor szép szűzzel lenni s táncba menni. Jó gyakran a lelket földre szállítani.. ." — Bessenyei a maga számára nem igen tudja hasznosítani a jó tanácsot, de azért sok örömet kíván barátjának. Hiszen az emberek nem egyformák, a „a humor" különbőz egymástól, ki ebben, ki abban találja meg örömét: ,,De, mindazonáltal egymást szerethetjük." Az Orczynál felvilágosultabb Barcsai nem sokat törődik közös barátjuk filozófiai töprenkedéseivel. Fenti tanácsait is csak a barátság sugallta neki: „Nem szabok én törvényt, hanem a barátság Azt ira, hogy olykor hasznos a mulatság. „Köztük nem világnézeti, hanem temperamentumbeli különbség van csak. De ha Bessenyei eltökélte magát a múzsák szolgálatára és így akar nemzetének hasznára lenni, ezzel az elmélyedő gondolkodással vagy szomorúsággal, mely a filozófusok sajátja, Barcsai szívesen küldi ehhez a szép hivatáshoz biztató szavait: De ha néked tetszik borostyán-koszorú, Mivel bölcsődet is a Múzsák rengették, És első póládat Nimfák kötözgették, Ha szolgálni kívánsz szegény nemzetednek, Kérlek, temjénezzél egyedül ezeknek. Kövesd munkáidban Linus testvéreit, Kik lanttal fogták el emberek szíveit. .359