Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

atyai barátja feleségének ajánlja. A reformátusok művelt és nagytekintélyű vezető emberének, Beleznay Miklósnak a környezete tehát az a magyar kör, melyhez Bessenyei indulása idején bátran fordulhat. Törekvéseit megértik, ha gondolatait nem is mindenben. 1773-ban ez a református nemesi társaság érzelmileg egyelőre még közelebb kerül Bessenyeihez, mikor a testőrségből kilépve ágensi minőségben viszi a protestáns ügyeket a szavára szívesen hajló királynőnél. írónknak ágensi minőségben való elismertetése volt az az „igen kedves válasz", melyet Generális Beleznay Miklós . . . hoza felekezetének az udvartól. Kazinczy apját annyira fellelkesíti ez a hír, hogy két fiával azonnal útrakél Bugyiba, nevenapján köszönteni a generálist [7]. Kazinczy talán itt látja is Bessenyeit; az érdeklődő fiatalember valószínűleg kézbekapja a testőr legelső műveit. Feltehető, hogy a művelt, az irodalom iránt később is élénken érdeklődő Beleznayné ajándékozza meg velük Kazinczyt. Arra mindenesetre van adatunk, hogy Beleznayné továbbra is olvasója Bessenyei műveinek. Mikor Kazinczy a Der Amerikaner magyar fordítását, mint második elmeművét elküldi neki, így válaszol: „Ifjúi idejéhez képest, a közjóra született nemes elméjének remek munkáját annyival kedvesebben vettem, mivel előbb német nyelven kezemen megfordulván, olvastam is." [8]. Protestáns főnemesi és középnemesi körök kezébe jutnak el tehát legelébb Bessenyei művei. Ö maga, vagy a bátyja küldözgetik el ismerőseiknek, barátaiknak a példányokat. Ez volt egyelőre ebben a körben a könyvterjesztésnek egyik főmódja . . . Bessenyei Sándor már 1772. szeptember 11-én megküldi Radvánszky János Zólyom megyei alispánnak öccse „gyenge elméjének zsengéjét": ,,Hunyadi Lászlót küldöm neked, amelybül egyebet nem tanulhatsz te, hanem talán egy-két tiszaháti szót. Ha a szívedet nem esmérnéd, annak némely részit belőle alkalmasint kivehetnéd." [9], A művelt és irodalompártoló Radvánszky, kinek radványi kastélya később is találkozóhelye volt a protestáns irodalmi és közéleti férfiaknak, megköszöni a küldeményt és a drámai próbálkozás úttörő jelentőségére utal: „Öcséd uradnak böcsös könyvével való kedveskedésedet, minő kedvességgel vettem, azt a magyar nyelvhez különös tekéntetembül is sajtédhatod. . . Óhajtanám, hogy ezzel többé (nyilván „többi") magyaroknak írásra ösztön adattatnék." Bessenyei közvetlen baráti körét Bécsben és itthon testőrök, vagy hozzájuk közelálló nemes urak és pálosrendi szerzetesek alkotják. Ők értenek meg legtöbbet nagy barátjuk törekvéseiből és töprengéseiből, de ez a legtöbb korántsem jelent mindent. Mégis az ő verseik, nyilatkozataik képezik az első komolyabb visszhangot Bessenyei műveire és gondolataira. Jelentősége miatt, kora miatt is először Orczy Lőrincet kell megemlítenünk. Egyik rokona, Orczy Antal testőr kedvéért sokszor felkeresi az öreg generális a Fischer von Erlach alkotta testőrpalotát, s megismerkedik az író Bessenyeivel. Már 1772 első napjaiban, még mielőtBessenyei első nagy művei megjelennének, versben válaszol a testőr versére [10]. Ebből az is kicsendül, hogy Orczy bizonyos vezéri szerepet tulajdonít magának a magyar irodalmi törekvések megindításában: .357