Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Kónya István: Lenin Materializmus és Empiriokriticizmus című műve, a fiedizmus elleni harc éles fegyvere

A francia Pillon azt írja: „Fölösleges arról beszélni, hogy Mach úr pozitív tudománya, a szubsztancia, a dolog, a magában való dolog 'kritikája mennyire egyezik a neokriticista idealizmussal" [41]. Mach és Avenarius lényegében vállalják is ezt az eszmei rokonságot az immanensekkel. A nem-orosz machisták közül csak Willy nem vállalja. Az orosz machisták viszont, — minthogy ők fenn akarják tartani marxista mivoltuk látszatát, — szégyellik és takargatni próbálják ezt a rokonságot, Ezzel megkísérlik a fideizmussal való kapcsolataikat is leplezni. Erre mondja azt Lenin, hogy: „A machizmus csak az orosz machisták maroknyi csoportja körében szolgál kizárólag intellektuel fecsegés céljaira, hazájában azonban nyíltan a fideizmusnak tesz lakájszolgálatckat" [42], Talán a legvilágosabban feltárja a machizmusnak ezt a szerepét Carusszal, ezzel a nyíltan vallást-támogató reakciós amerikai filozófussal való kapcsolat. Mach és Carus kifejezetten teológiai jellegű folyóiratában, amelyben a szerkesztő „új teológiát", „tudományos teológiát" hirdet és azt állítja, hogy: „ .. . minden igazság isteni és isten nyilatkozik meg a tudományban is, a történelemben is" [43]. Igaza van Leninnek akkor, amikor erről a filozófusról így nyilatkozik: „Egészen világos, hogy olyan amerikai irodalmi szédelgők vezérével van dolgunk, akik azzal foglalkoznak, hogy a vallás ópiumával mérgezzék a népet" [44], Ebből a kemény ítéletből viszont önként következik a nem kevésbé kemény ítélet Carus „tisztelőjére", „személyes barátjára", a vele „rokoniélek" Machra és követőire is. 5. A modern fizika válsága és a fideizmus. Teljesen külön tanulmányozást igényelne az a mélyreható bírálat, amellyel Lenin, — műve V. fejezetében — feltárja a modern fizika ún. „válságának" okait s leleplezi a machistáknak azokat a kísérleteit, amelyekkel a modern fizika új eredményeit saját szubjektív idealista céljaikra igyekeznek felhasználni. Ebben a tanulmányban azonban erre az elemzésre nincs lehetőség. Csupán a fizika ún. „válsága" és a machisták ezzel kapcsolatos, — fideizmushoz vezető — nézeteiről szólunk itt néhány szót. A fizikai válság és a fideizmus ezen összefüggését Lenin először Abel Rey francia pozitivistával mondatja el. Azt mondja Rey: „ ... ,a XIX. század utolsó éveinek, fideista és antiintellektuális mozgalma' igyekszik ,a jelenkori fizika áltaJános szellemére támaszkodni'!" [45], .349