Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Kónya István: Lenin Materializmus és Empiriokriticizmus című műve, a fiedizmus elleni harc éles fegyvere

„Az időn és téren kívüli lények, ... melyeket a papi butítás teremtett, s az emberiség tudatlan, elnyomott tömegének képzelete tart fenn, a beteges "aníázia birodalmába tartoznak, a filozófiai idealizmus csodabogarai, egy csapnivaló társadalmi rend csapnivaló termékei" [37], Machoz és társaihoz hasonlóan az orosz machista Bogdanov is a machizmus kedvenc műszavainál marad akkor is, amikor a térről és az időről nyilatkozik. Szerinte a tér és az idő olyan társadalmilag egybehangoló formák csupán, amelyekben a különböző emberek tapasztalatait egyeztetik össze. És a tér és az idő objektivitásáról csak abban az értelemben beszélhetünk, hogy ezek a fogalmak általános jelentőségűek. Lenin élesen visszavág erre az érvelésre is és azonnal ennek is kimutatja fideista, a vallást szolgáló lényegét: „Általános jelentőségű a vallás is, mely az emberiség nagyobbik részének társadalmilag egybehangolt tapasztalatát fejezi ki. De pl. a Föld múltjáról és a világ teremtéséről szóló vallási tanításnak nem felel meg semmiféle objektív valóság" [38], 4. A machisták idealista támogatói leleplezik az empiriokriticizmus fideista mivoltát. Lenin nagy gondot fordított annak a sokoldalú bemutatására, hogy a jelenkori nyílt, szélsőséges idealisták hogyan leplezik le a szubjektív idealizmusukat rejtegető machisták igazi arcát. Művének egész IV. fejezetét arra szenteli, hogy kimutassa: mennyire hiábavaló a machisták minden köntörfalazása és „harmadikutassága", hiszen a nyílt burzsoá filozófiai reakció üdvrivalgása, mellyel a machisták filozófiai írásait fogadták, közvetlenül leleplezik, hogy hová tartoznak az empiriokriticizmus képviselői. Miközben mindezt Lenin kimutatja, egyben széleskörűen leleplezi az empiriokriticizmus ezen „fegyvertársainak" a szélsőségesen reakciós voltát is. Az immanensek szélsőséges íilozófiai iskolájáról pl. a következőket mondja: „Az immanensek a legcégéresebb rekakciósolk, a fideizmus nyilt hirdetői, hétpróbás, sötét népbutítók. Egyetlen egy sincs közöttük, aki elméleti szempontból jelentősebb ismeretelméleti munkáival nyíltan ne a vallás védelmét, valamelyik középkori nézet igazolását szolgálta volna" [39], És ezek az immanensek emelik vállukra a machistákat! Schuppe, az egvik immanens filozófus így üdvözli Avenariust: „Az én felfogásom a gondolkodásról kitűnően megfér az Ön ,tiszta tapasztalatával'." [40], Egy másik immanens, Schubert-Soldern viszont, — miközben filozófiája gyökereit nyíltan Berkeley-ig és Hume-ig vezeti vissza. — egyúttal közvetlen eszmei rokonainak nevezi meg többek között Machot és Avenariust is. .348