Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Kónya István: Lenin Materializmus és Empiriokriticizmus című műve, a fiedizmus elleni harc éles fegyvere

a mi tudatunkban, logikus gondolkodásunkban létezik a szükségszerűség. Mint mondja: A logika szükségszerűségen kívül más. pl. fizikai szükségszerűség, nem létezik" [31]. Karl Pearson, ez az angol machista még nyíltabban kifejezi ezt a szubjektív idealista felfogást: „A szükségszerűség... a gondolkodó lény természetében. .. rejlik; így tehát magától értetődően az észlelőképesség terméke" [32], Lenin kézzelfogható módon leleplezi ezeknek a machista, szubjektív idealista állásfoglalásoknak fideista lényegét. Hangsúlyozza, hogy itt nem az a fontos, hogy a machisták Hume vagy Kant filozófiai módszereivel élnek, hanem az, hogy filozófiájuk nyilt idealizmusként áll szemünk előtt. S ez a nyilt idealizmus egyszerűen azt állítja, hogy az ember adja a természetnek az okságot, a szükségszerűséget és a törvényt. Vagyis nem az ész a természet terméke, hanem a természet az ész terméke. Ez az a pont, ahol a machizmus megnyitja a fideizmus előtt az utat, hiszen ilyen módon a közönséges emberi ész ... valami ,mérhetetlen' ... rejtelmes, isteni ésszé bővül. Az a kanti és machi formula, hogy ,az ember adja a törvényeiket a természetnek', a fideizmus formulája" [33], Bebizonyosodott tehát az, amit Lenin az egész kérdéskomplexum előtt állított: „Az okság kérdésében elfoglalt szubjektív álláspont filozófiai idealizmus. .. . azaz többé-kevésbé tompított, felhígított fideizmus" [34], A machizmus szubjektív idealista kiindulópontjából, — az anyag objektív létezésének tagadásából — következik az anyag létformái: a tér és az idő objektív voltának a tagadása is. Abból, hogy az anyagi testek — Mach szerint — „érzetkomplexumok". logikusan folyik Machnak az az állítása, hogy ,,A tér és az idő érzetsorok jól rendezett rendszerei" [35], Vagyis — egyszerűbben, szólva — a tér és az idő is, éppúgy, mint az anyag, az igazság, a szükségszerűség, az okság vagy a törvény, csupán az emberek fejében léteznek. És, ahogyan az anyag, az igazság, a szükségszerűség, az okság és a törvényszerűség objektív voltának tagadása fideizmushoz vezetett, a térre és az időre vonatkozó ezen szubjektív idealista nézetek is szükségképpen odavezetnek. Teljesen igaza van Leninnek abban, hogy a tér és az idő objektív voltát és az objektív tér háromdimenziós voltát tagadva „Mach.. . elfordult a természettudomány táborától és átpártolt a fideizmus* táborához" [36], Ha ugyanis a tér és az idő nem objektív, akkor már igen könnyű a téren és az időn kivül létező lények feltételezése is. Márpedig: .347