Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szokodi József: Revizionizmus és osztályárulás
„újoncok" bekapcsolása, a dolgozó tömegek újabb rétegeinek bevonása folytán elkerülhetetlenek az elméleti és taktikai ingadozások, a régi hibák megismétlődése, az elavult nézetekhez és elavult módszerekhez való átmeneti visszatérés. . . " [35], Az „újoncok", az újabb rétegek magukkal viszik a mozgalomba egyrészt a politikai iskolázatlanságot, másrészt pedig azt a számtalan negatív vonást, amelyek előző helyzetükben, objektív gazdasági körülményeik miatt kialakultak. Amellett, hogy a proletáriátus nem elszigetelten él a kapitalista társadalomban, hogy számtalan érintkezési felület van, amelyen keresztül kapcsolatba kerül a különböző osztályokkal, — tehát emellett a kapitalizmus tömegével teszi tönkre, juttatja proletársorsba a kispolgári elemeket, akik magukkal viszik a proletáriátus soraiba és a munkáspártokba a kispolgári világnézetet, akiknek életelvük még hosszú, ideig a kispolgári életelv marad. Lenin e kérdésről a következőket írja: „A proletáriátust minden kapitalista országban elkerülhetetlenül ezernyi átmeneti fok köti össze jobboldali szomszédjával: a kispolgársággal. Minden munkáspártban elkerülhetetlenül kialakul egy többé-kevésbé világosan kirajzolódó jobbszárny, amelynek nézetei, taktikája, szervezeti „irányvonala" a kispolgári opportunizmus tendenciáit fejezi ki [36]. Ez a kispolgári opportunizmus politikai teret követel magának. Érdekeinek, céljainak megvalósulását saját letűnt osztályhelyzete restaurálásában látja. A kispolgári opportunizmus létalapja a magántulajdon. Éppen ezért nem oszthatja véleményét a magántulajdon ellen küzdő forradalmi munkásmozgalommal, de számára a nagytőke is ingatag talajt teremt. A kispolgári opportunizmus útja ezért szükségszerűen a szociális reformok útja, a „demokratizált magántulajdon." Ehhez a proletáriátus soraiba beáradt opportunizmushoz, mint tápláló erő kapcsolódik a burzsoázia ideológiai aknamunkája, valamint a burzsoázia által kitenyésztett munkásarisztokrácia proletárellenes tevékenysége a munkásmozgalmon belül, amely mint a burzsoázia beépített ügynöksége, az opportunizmus legközvetlenebb megtestesítője. A marxizmus ,,kritikusait." tehát egyrészt a kispolgárság, másrészt a burzsoázia szállítja a proletármozgalomba. Végső fokon tehát a revizionizmus legközvetlenebb, legnyilvánosabb szociális alapja a munkásosztálynak a tőkések által megvesztegetett felső rétege. A revízión izmust évtizedek során hozták létre a kapitalizmus olyan fejlődési korszakának sajátosságai, amelyben a kiváltságokhoz jutott munkások rétegének viszonylag békés és kulturált léte „elpolgáriasította" őket, morzsákat juttatott nekik a saját, nemzeti tőke profitjából, s elszakította őket a tönkretett és nyomorgó tömegek szegénységétől, szenvedéseitől és forradalmi érzelmeitől — mondja Lenin. Ebből nem következhetett más, mint az, hogy a revizionizmus a burzsoá politika közvetítőjévé vált a munkásmozgalomban. A nyugati munkásmozgalomban meglévő revizionizmus és az utób.336