Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szokodi József: Revizionizmus és osztályárulás

bi esztendőkben a szocialista országokban — elsősorban Lengyelországban és Magyarországon — feléledt revizionizmus között eszmei különbség nincs. A revizionizmust nálunk kiváltó okok azonban részben eltérnek (vagy kiegészülnek) azoktól az okoktól, amelyek a nyugati munkásmozgalomban jellemzőek. A szocializmus építésének átmenetileg jelentkező nehézségei, a hatalmat gyakorló osztály feltöltődése kispolgári és deklasszálódott burzsoá elemekkel, a szocialista építés gyakorlatában elkövetett hibák a szocializmustól eszmeileg még távol álló és ingatag, kispolgári rétegek körében erős revizionista propaganda lehetőségeket teremtettek meg. A „szocializmusban csalódott kispolgár" szembe fordult a proletárdiktatúrával és helyette , saját" diktatúráját, a kapitalizmus restaurálását akarta végrehajtani az „igazi szocializmus" jelszava alatt. Ha a másik okot, az ellentmondásokban és az ellentmondások útján végbemenő társadalmi fejlődés dialektikus jellegét vizsgáljuk, akkor itt a következőket láthatjuk. A kapitalizmus — egyrészt a különböző országokat, másrészt a nemzetgazdaság egyes területeit nézve — nem egyformán fejlődik. A kapitalista fejlődés mindemellett egész sor sajátos vonást produkál országonként. Amellett, hogy ezek a sajátos, eltérő vonások a revizionizmusnak országonként más és más színt kölcsönöznek, mégis azt erelményezik, hogv az opportunizmus a fejlődés ilyen vagy olyan vonását az általános összefüggésekből kiemelve fő és egyedüli tendenciának teszi meg, arra építi egész politikai vonalát. Ennek a politikai vonalnak az osztálytartalma kispolgári, mert hiszen a kispolgári ösztönös érdekek jutnak kifejezésre abban az egyoldalúságban. amit az opportunizmus politikai vonala mutat. „ ... a tömegek életből, nem pedig könyvből tanulnak — írja Lenin — és ezért egyes személyek vagy csoportok minduntalan eltúlozzák, egyoldalú elméletté, egyoldalú taktikai rendszerré avatják a kapitalista fejlődésnek hol az egyik, hol a másik vonását, a fejlődésnek hol az egyik, hol a másik tanulságát" [37]. A dialektikus materializmus a fejlődést összefüggésében, a maga ellentmondásainak teljes feltárása alapján vizsgálja. Nagy gondot fordít vizsgálatai során az általános, a különös és az egyes feltárására. Ezek dialektikus kapcsolatának feltárása és megértése teszi lehetővé, hogy a kommunista mozgalom gyakorlata mindenkor helyesen, a stratégiai végcél érdekében cselekedjék. A revizionizmus lebecsüli az általános szerepét, csak az egyes jelentőségét hangsúlyozza és így a fejlődés általános törvényszerűségei felett szemet hunyva, annak csak az egyesben jelentkező részleges oldalait domborítja ki. Szubjektívista módon eltúloz, abszolúttá emel bizonyos vonásokat, de ezzel lehetetlenné te

czi a lényeg feltárását, ami a mozgalomban a felszínen való célnélküli mozgást eredményezi. És ehhez a kérdéshez kapcsolhatjuk a harmadik okot, az uralkodó osztályok és különösen a burzsoázia taktikájában végbemenő változásokat. 21 337