Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szokodi József: Revizionizmus és osztályárulás

Ez a „kárhoztatás" ismét a „világszocializmusról" vallott revizionista felfogáson nyugszik. Ha azonban ez a „világszocializmus" megvalósulna, akkor eltűnnének a szocialista országok, mert hiszen elemeire kellene bontani a szocialista tábort, hogy így, külön-külön kapcsolódjanak be a „világszocializmus" egységes folyamatába. A tervezettel kapcsolatos utolsó feltevésünk az állam kérdésével foglalkozik. Mégpedig abban a vonatkozásban, hogy a revizionizmusnak (szorosabb értelemben a jugoszláv revizionistáknak) mi a felfogása a szocialista államról. A tervezet a következőket írja: „A marxi—lenini elméletet a proletáriátus diktatúrájáról — mint az elhaló államról és a munkásosztály eszközéről a kapitalizmus gazdasági alapjai lerombolásának és az új szocialista társadalmi viszonyok szabad fejlődéséért szükséges politikai és anyagi feltételek megteremtésének folyamatában — Sztálin elméletévé változtatták az államról, amely nem hal el. . ." [24]. Amint látható, ennél a kérdésnél ismét visszatér az a koncepció, amely a szocializmusról, mint napjaink egységes világfolyamatáról szól. Ezzel együtt azonban a tervezet az államot elválasztja társadalmi-gazdasági talajától, osztályok fölöttivé emeli. Azt az álláspontot képviseli, hogy az állam tevőlegesen nem szólhat bele az átmeneti időszak gazdasági kérdéseibe, ill. a „politikai és a forradalmi nyomás eszközeivel" befolyásolja csupán a fejlődést. De amint a gazdasági élet területén a „szocialista tényezők" fölényre tesznek szert, amint feleslegessé válik az állam tevőleges „külső beavatkozása" a gazdasági életbe, azonnal meg kell kezdeni „a demokrácia olyan formáinak a megteremtését", amelyek lehetővé teszik, hogy „a dolgozó emberek. . . közvetlenül és mind nagyobb mértékben a maguk kezébe vegyék a közösségi ügyek igazgatását. . ." [25]. Másutt a tervezet azt írja, hogy ,.A forradalomnak és a szocialista államnak nem az a célja, hogy bizonyos, előre megállapított sémák és dogmatikus konstrukciók alapján új társadalmat teremtsen. Feladatuk csupán az, hogy felszabadítsák a szocialista gazdasági és társadalmi tényezőket. amelyek még a régi társadalomban kifejlődtek. . ." [26]. Nem kétséges, hogy a jugoszláv revizionisták e ponton is teljesen szembehelyezkednek a marxizmus—leninizmussal. A forradalom fő kérdése a hatalom kérdése. A forradalomban nem „a szocialista gazdasági és társadalmi tényezők" felszabadításáról van szó, hanem a politikai hatalom megszerzéséről. De miután a proletáriátus megszerezte és megszervezte politikai hatalmát, nem mondhat le annak további erősítéséről, nem adhatja azt át a múltnak, a történelemnek mindaddig, amíg az ellenforradalmi restauráció lehetősége fennáll. Ez a lehetőség pedig fennáll mindaddig, amíg kapitalista környezet van. .329