Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szokodi József: Revizionizmus és osztályárulás

koztató Iroda határozata felderíti-e azokat az alapvető okokat, amelyek Jugoszlávia mai helyzetében is meghatározó jellegűek. Különösen azután, hogy Sztálin halála óta a Szovjetunió Kommunista Pártja minden intézkedést megtett azért, hogy az ő részéről a múltban elkövetett hibák a két ország kapcsolatait illetően elő ne forduljanak. A jugoszláv fél részéről azonban a múlt önkritikus felülvizsgálása nem történt meg. Azzal az igénnyel lépnek fel, hogy az ő gyakorlatukat a szocialista országok ismerjék el egyedüli és helyes gyakorlatnak. Bírálják a szocialista országokban folyó építés módszereit és ezen országok egész állami berendezkedését, a párt és az állam viszonyát. Ez a szembehelyezkedés viszont azt mutatja, hogy a Tájékoztató Iroda 1948-ban hozott határozata jogos kritikai megjegyzéseket tartalmaz. Ilyen jogos kritikai megjegyzés pl. a következő: ,,A Tájékoztató Iroda úgy véli, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége revideálja a pártokról szóló marxista—leninista tanítást" [23]. A programtervezet ezen túlmenően számos olyan revizionista gondolatot tartalmaz, amit már a Tájékoztató Iroda határozata is élesen bírált. A szocialista országok szoros testvéri segítsége, feltétele a szocialista társadalmi rendszer védelmének és további erősítésének. A revizionisták úgy gondolkodnak, hogy miután ma az emberiség a „világszocializmusba" való feloldódás történelmi korszakát éli, ez a szövetség akadály és ezért meg kell szüntetni, más alapokra kell helyezni. Tanulságos ezzel kapcsolatban a tervezetnek a „két tábor" egymáshoz való viszonyáról szóló része. A jugoszláv revizionisták teljesen szubjektív módon szemlélik a nemzetközi problémákat. Sajátos helyzetüket valamiféle mércének állítva próbálnak „rendet teremteni" a világpolitikában. Jellemző, hogv ebben a kérdésben is, mint minden kérdésben, szembe helyezkednek a szocialista országokkal. A szocialista tábort úgy ítélik meg, mint egy katonai tömböt, amellyel szemben áll a kapitalista tábor, mint katonai tömb. A „tömb-megoszlásért" éppen úgy kárhoztatják a szocialista országokat, mint a kapitalista országokat. Nem látják a Varsói Szerződés védelmi jellegét, ellenkezőleg, a hidegháború és a nemzetközi feszültség fenntartása egyik pólusaként teszik azt meg. A jelenlegi helyzetben, amikor az imperialista agresszív körök a szocializmus megdöntésére tesznek sorozatos kísérletet, amikor a Szovjetuniónak és a vele szövetséges országoknak minden erővel a "béke fenntartásán kell munkálkodni, a Varsói Szerződés elleni támadás, az imperialisták, maiméra hajtja a vizet. A szocialista országokat az imperialista támadás veszélye kényszeríti arra, hogy a politikai és gazdasági szövetség mellett szoros katonai szövetséget is fenntartsanak. Az a sajátos helyzet, amelyben Jugoszlávia van. amelynek jelenlegi léte alapjaiban a két tábor ellentétén nyugszik, nem adhat alapot olyan következtetések levonására, amely a szocialista országok védelmi erejét kárhoztatja a jelenlegi nemzetközi helyzetért. .328