Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szokodi József: Revizionizmus és osztályárulás

Mindehhez később hozzá teszik, hogy a szocializmus mint valamennyi ország társadalmi, gazdasági és politikai folyamataira ható tényező „szakadatlanul változtatja a világ képét, változtatja a tőkés világot és önmagát (kiemelés tőlem — Sz. J.)" [12], Ennek alapján különös az a szerep, amit a tervezet a nemzetközi munkásmozgalomnak szán. Az „önmagát" változtató szocializmus valamiféle belenyugvás abba a történelmi helyzetbe, amelyben ma az egész emberiség él. Ma már minden út a szocializmushoz vezet, de ez a szocializmus valami más, valami egészen új, — különbözik a marxi—lenini szocializmustól. Mi adja a tervezet szerint ezt a különbséget? Erről a következőket olvashatjuk: ,.A tőkés termelési mód és a tőkés társadalmi rendszer története utolsó szakaszába érkezett és az emberiség valamennyi gazdasági és egyéb társadalmi vonatkozásban — igen különböző utakon — a szocialista átalakulás korszakába lép. A szocializmus mindinkább behatol valamennyi nép gyakorlatába, mindinkább egységes világfolyamattá és világrendszerré válik" [13]. „Ez a kor, amelyben az emberiség ma él, már elsősorban a szocialista gazdasági viszonyokon alapuló új társadalmi, politikai és kulturális formák bevezetésének és kialakulásának (kiemelés tőlem — Sz. J.) és megszilárdításának kora

1' [14]. Marx és Lenin idejében a szocializmust még meg kellett valósítani, s ha meg kellett, akkor ehhez kellett elméletileg kidolgozott rendszer is. Ma, megvalósul, egyszerűen ,,bevezetődik", de mindez, ami ma történik, Marxnak és Leninnek csak a gondolatát igazolja a szocializmusról, de nem a rendszerét, mert ez ami ma történik, egészen más mint ami még 1917-ben történhetett. És ezért a revizionisták szerint ma már a szocialista gondolkodásnak is másnak kell lennie, mint azelőtt volt. Miután ma már a szocializmus „világfolyamattá" vált, a szocialista gondolkodásnak nem „a régi tőkés rendszer megdöntésének kérdéseivel" kell foglalkoznia, mert ez már elavult dolog, hanem csupán „elemezni" kell azt a sokoldalú folyamatot, amelynek közepette a világszocializmus megvalósul. S ha van még emellett egyéb feladat, az nem más, mint — „a szocialista fejlődés belső ellentmondásainak és az emberek közötti szocialista viszonyt növelő és formáló számtalan átmeneti társadalmi folyamatnak elemzése alapján" — felderíteni a továbbfejlőlés távlatait [15]. Ha bizonyos „szociális elvekből" szocialista rendszert fabrikálunk — már pedig a tervezet ezt teszi, a nemzetközi vonatkozású eszmefuttatásaiban — akkor természetesen a nemzetközi munkásmozgalom valóban le kell, hogy mondjon a szocialista társadalmi rendszer tudatos megvalósításának céljáról. És így a kommunista pártoknak sem lehet egyéb feladata, mint hogy konstatálják a helyzetet és egyszerűen „figyelemmel kísérjék, a szocializmus fejlődését". A kommunista pártok nem mutathatnak előre, nem adhatnak a munkásmozgalomnak tudományosan kidolgozott programot; — a kommunista pártok mindig csak .324