Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Varia Comeniana Hungarica I. (Nyelvészeti és művelődéstörténeti vonatkozású adatok Comenius magyarországi utóéletéhez)

hogy szigorúan tudományos célokat is tekintetbe vevő kiadás lásson napvilágot. A népszerűsítés elvét és gyakorlatát eléggé követték az ed­digi Comenius-kiadványok gondozói. Ebben a tekintetben ne kövessük példájukat, ne csináljunk ebből a gyakorlatból iskolát." (Ped. Szemle. 1958. 10. sz. 997.) Ez az intés, illetőleg kérés is hiábavalónak bizonyult, a mű csonkítva jelent meg, s így nem nyújt sem a filológiai kutatások számára, sem a pedagógiai vizsgálódások céljára forrásértékű megbíz­ható anyagot. A jegyzetanyagot is bővíteni kellett volna. Az Orbis ma­gyar szövegének nyelvészeti forrásértéke sincs eléggé kiemelve. Addig is, míg alaposabb recenzióját nem adjuk ennek a kiadványnak, hadd mutassunk rá néhány, az új kiadásban majd kiiktatandó hibára, -illető­leg kevésbé pontos megfogalmazásra. Az alce-jávorszarvas címszóhoz fűzött ezen megjegyzés, hogy ,,Comenius nem talált rá magyar kifeje­zést", nem szerencsés megfogalmazása a tényeknek. Comenius ui. nem magyarul írta az Orbis textusát. A magyar szöveget, a magyar értel­mezést magyar fordítója készítette el. A XL. fejezethez írt jegyzetso­rokban ezt találjuk: „Comenius meglepően érdekes ábrát közöl. Ha ar­ra gondolunk, hogy nemrég kezdték el a boncolást, megérhetjük annak jelentőségét, hogy iskolakönyvében alkalmazta mindezt." Legújabb ku­tatásaim nyomán itt is pontosabban tudunk fogalmazni. „Comenius és Vesalius" című írásomban ui. kimutattam, hogy ezeket az ábrákat Co­menius a nagy anatómusnak, Andreas Vesaliusnak méltán híres köny­véből (De Humani Corporis Fabrica, 1. kiadás, 1543.) vette át. így Ve­salius korszakalkotó és sok bonctani tapasztalat alapján írt anatómiai művének híres ábrái kerültek be Comenius iskolai könyvébe, ezért kö­zöl Comenius „meglepően érdekes ábrákat" az Orbis lapjain is. Az LV. fejezethez írt jegyzetsorokba talán figyelmetlenség révén került be hibás magyarázat, illetőleg szóértelmezés. A gantárok szóhoz fűzött értelmezés itt téves. Comenius világosan utal arra is, mi ennek a szónak a szövegösszefüggésből is világosan kivehető jelentése: a pin­cékben gantárokon~gadnárokon~ászokfákon feküdtek a hordók, ánta­lagok. Helyesen fogalmazott tehát Comenius és pontosan fordítottalc Comenius magyarítói, amikor ezt írták: „a must hordókba (általagokba) töltetik és a pinczékbe a gantárokon eltettetvén, borrá válik. . ." (vö. Bakos: A Tokaj hegyaljai régi szőlőművelés szókincse. 1959. 44.) 5. Széchenyi István az Orbis Pictus-ról Széchenyi Önismeret című írásában (Kisebb döblingi iratok) utal az Orbis-ra is, ha nem is oly dicsérő szókkal, mint tette azt Goethe, vagy Herman Ottó, mégis érdemesnek tartjuk megjegyzéseit a közlésre, mert ez a néhány sor azt bizonyítja, hogy még Széchenyi gyermekkorában is tanulták Comenius könyvét, Comenius Orbis Pictus-ának átdolgozásait: ,. . . . mikor 10—12 éves voltam ... én egy szűk, sötétke nedves szobács­kában latinul, a könyvbe kötött Orbis Pictus-1 voltam kénytelen rágni, megemészteni és ruminálni." Ezek a sorok egyúttal azt is bizonyítják, hogy az Orbis átdolgozásai sem tudták megakadályozni ennek a korá­ban értékes könyvnek elavulását és funkciója elhalását. .313

Next

/
Thumbnails
Contents