Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Varia Comeniana Hungarica I. (Nyelvészeti és művelődéstörténeti vonatkozású adatok Comenius magyarországi utóéletéhez)

hogy szigorúan tudományos célokat is tekintetbe vevő kiadás lásson napvilágot. A népszerűsítés elvét és gyakorlatát eléggé követték az eddigi Comenius-kiadványok gondozói. Ebben a tekintetben ne kövessük példájukat, ne csináljunk ebből a gyakorlatból iskolát." (Ped. Szemle. 1958. 10. sz. 997.) Ez az intés, illetőleg kérés is hiábavalónak bizonyult, a mű csonkítva jelent meg, s így nem nyújt sem a filológiai kutatások számára, sem a pedagógiai vizsgálódások céljára forrásértékű megbízható anyagot. A jegyzetanyagot is bővíteni kellett volna. Az Orbis magyar szövegének nyelvészeti forrásértéke sincs eléggé kiemelve. Addig is, míg alaposabb recenzióját nem adjuk ennek a kiadványnak, hadd mutassunk rá néhány, az új kiadásban majd kiiktatandó hibára, -illetőleg kevésbé pontos megfogalmazásra. Az alce-jávorszarvas címszóhoz fűzött ezen megjegyzés, hogy ,,Comenius nem talált rá magyar kifejezést", nem szerencsés megfogalmazása a tényeknek. Comenius ui. nem magyarul írta az Orbis textusát. A magyar szöveget, a magyar értelmezést magyar fordítója készítette el. A XL. fejezethez írt jegyzetsorokban ezt találjuk: „Comenius meglepően érdekes ábrát közöl. Ha arra gondolunk, hogy nemrég kezdték el a boncolást, megérhetjük annak jelentőségét, hogy iskolakönyvében alkalmazta mindezt." Legújabb kutatásaim nyomán itt is pontosabban tudunk fogalmazni. „Comenius és Vesalius" című írásomban ui. kimutattam, hogy ezeket az ábrákat Comenius a nagy anatómusnak, Andreas Vesaliusnak méltán híres könyvéből (De Humani Corporis Fabrica, 1. kiadás, 1543.) vette át. így Vesalius korszakalkotó és sok bonctani tapasztalat alapján írt anatómiai művének híres ábrái kerültek be Comenius iskolai könyvébe, ezért közöl Comenius „meglepően érdekes ábrákat" az Orbis lapjain is. Az LV. fejezethez írt jegyzetsorokba talán figyelmetlenség révén került be hibás magyarázat, illetőleg szóértelmezés. A gantárok szóhoz fűzött értelmezés itt téves. Comenius világosan utal arra is, mi ennek a szónak a szövegösszefüggésből is világosan kivehető jelentése: a pincékben gantárokon~gadnárokon~ászokfákon feküdtek a hordók, ántalagok. Helyesen fogalmazott tehát Comenius és pontosan fordítottalc Comenius magyarítói, amikor ezt írták: „a must hordókba (általagokba) töltetik és a pinczékbe a gantárokon eltettetvén, borrá válik. . ." (vö. Bakos: A Tokaj hegyaljai régi szőlőművelés szókincse. 1959. 44.) 5. Széchenyi István az Orbis Pictus-ról Széchenyi Önismeret című írásában (Kisebb döblingi iratok) utal az Orbis-ra is, ha nem is oly dicsérő szókkal, mint tette azt Goethe, vagy Herman Ottó, mégis érdemesnek tartjuk megjegyzéseit a közlésre, mert ez a néhány sor azt bizonyítja, hogy még Széchenyi gyermekkorában is tanulták Comenius könyvét, Comenius Orbis Pictus-ának átdolgozásait: ,. . . . mikor 10—12 éves voltam ... én egy szűk, sötétke nedves szobácskában latinul, a könyvbe kötött Orbis Pictus-1 voltam kénytelen rágni, megemészteni és ruminálni." Ezek a sorok egyúttal azt is bizonyítják, hogy az Orbis átdolgozásai sem tudták megakadályozni ennek a korában értékes könyvnek elavulását és funkciója elhalását. .313