Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Varia Comeniana Hungarica I. (Nyelvészeti és művelődéstörténeti vonatkozású adatok Comenius magyarországi utóéletéhez)

2. Lántz szemi öszve-függéssel hozza-le a' maga törvényeit a' közönséges nyelv-mesterből (Grammatica Universalis), de nem valami fellegbe járó megfoghatatlan szókkal, mint némelly újjabbak tselekedtek; és meg-mutatia, hogy azok igen hellyesek, s' a természetből folynak. ?. Azokat az Anya nyelvel, és némelly nyelvekkel öszve-hasonlítja, a' melly sok dolgokban világosságot, és könnyűséget mutat. 4. Nem teszen együvé igen sok törvényeket, hanem inkább külön adja elő. Azt tette magának törvényül, hogyha valamellyik törvénye sok ágú volna, leg-alább a'nak egyik ága más törvényekben előre megvilágosíttatott légyen. 5. Nem elől tészi a' közönséges szokás szerint a' törvényeket, és az után a' példákat (Exempla Syntactica), hanem inkább mindenkor egy jó példát elől tészen, és a'ból hozza ki a' törvényt, és a'kor osztán több példákat is hord elő. Igen jó és hasznos vissza fordítás ez, kivált ha a' Tanító a'ra tudja szoktatni tanítványait, hogy az ő okos kérdéseire tanulják-meg ki-húzni a' példából a' törvényt és ők-is hasonló példákat tsináljanak, vagy más jó Könyvekből hozzanak elő. 64 Sok e'féle példákat, tanít az eseteken és időkön hajtogatni. (Docet Exempla per Casus et tempóra flectere), hogy így a' törvények, a' tanulók elméjébe, a' sok gyakorlás által mint egy belé oltódjanak, (mechanice imprimantur) és természetté váljanak, minekutánna azokat világosan meg-értették vólna. 7. Nem mindent ád elé egyszeribe tsak azért hogy jó, és hasznos, hanem elmésen el-osztja, bizonyos pászmákra (Cursus), hogy így először tsak a' leg-szükségesebbet tanulják, p. o. a' mi a' közönséges nyelvmesterrel és az Anya-nyelvei inkább meg-egyezik, azután előadja a' szükség'eseket-is, harmadszor a' hasznosabbakat-is, végtére helyes okokból a' beszéd nagyobb részeit táblákba foglalja." Az idézett részekből igen fontos és értékes következtetéseket és tanulságokat vonhatunk le. Először is azt, hogy Gyarmathi igen alaposan áttanulmányozta Comenius nyelvpedagógiai vonatkozású írásait, s valóban a lényeget fogta meg Comenius pedagógiai elveiben. Gyarmathi is azok közé a magyar filológusok közé tartozik, akik Comenius tanításait követendőknek jelentik ki. Gyarmathi nagyon szerencsésen foglalta itt össze a leglényegesebb nyelvpedagógiai elveket. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy Nyelvmesterét nem iskolai nyelvtannak szánta a tanulók számára, hanem olyan kalauznak, amiből a nyelvtant tanító pedagógusok nemcsak a nyelvtani rendszerre vonatkozó ismeretanyagot meríthették, hanem az alapvető nyelvpedagógiai elveket is. Másodszor az idézett comeniusi elvek, nézetek és tanítások újraelevenítése azt is jelentette, hogy Gyarmathi valóban szakított az addigi nyelvtanok merev, sematikus rendszerével, felépítésével is. (vö. Zsirai: A modern nyelvtudomány magyar úttörői: 35.) Harmadszor az idézett részek arról is árulkodnak, hogy Gyarmathi nemcsak a Didactica Magna megfelelő fejezeteit (XXII. Linguarum Methodus), hanem Comeniusnak nyelvkönyvei elé írt utasításait, elméleti fejtegetéseit is lelkiismeretesen áttanulmányozta, s azokból a .309