Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Varia Comeniana Hungarica I. (Nyelvészeti és művelődéstörténeti vonatkozású adatok Comenius magyarországi utóéletéhez)

niink ezt az aprólékos filológiai műgonddal megírt alapvetést, iskolai ábécét is, amelyben a nyelvi nevelés alapjait rakta le. Különösen értékes ennek az ábécének elméleti alapvetése. Az írás jelentőségéről („cogitationes pingi possunt homines. . .") szóló sorokban sok az értékes, s ma is modernnek tetsző gondolat. Reméljük, hogy Comenius e Patakon írt műve is rövid időn belül a kutatók rendelkezésére fog állni. A Panglottia hasábjain Comenius az új, mesterségesen megalkotandó egyetemes nyelvről(,.

lingua universalis perfecta") értekezik. Hogy ez az új nyelv minél tökéletesebb legyen, magában kell foglalnia az ismert nemzeti nyelvek legértékesebb elemeit, sajátságait, s hiányoznia kell belőle a vulgáris nyelvekben feltalálható minden nyelvi „hiba", nehézség, anomalia stb. Comenius éppen ezért e munkájában részletesen le is írja az egyes vulgáris nyelvek legjellemzőbb nyelvi sajátságait, értékeit, vagy éppen „hibáit", nehézségeit tükröző nyelvi formáit, elemeit. Így mutat rá Comenius a magyar nyelv egy-egy nagyon jellemző sajátságára, az új mesterséges nyelv szempontjából kerülendő „hibájára", vagy éppen követendő előnyeire, értékeire. Szerinte pl. nehézkessé tenné az új nyelvet az is, ha sok esettel (casus) rendelkezne, mert ,,multitudo casuum in declinationibus Nominum difficultatem parit". (Panglottia, Cap. VIII. 7.) Ebben a gondolatmenetben emlékezik meg a magyar nyelvről is, mondván, hogy a magyar nyelvben sok az eset, s Molnár Albertre hivatkozva („etiam teste Alberto Molnár") a latin nyelv hat esetével szembeállítja a magyar nyelv nyolc esetét: ,,habent casus. . . Hungari octo. . ." Legértékesebb és legjellemzőbb megjegyzéseit Comenius ebben a munkájában is a nyelvtani nem problémájával kapcsolatban veti fel. „Comenius és a magyar nyelv" című dolgozatomban részletesen szóltam arról, hogy Comenius a pataki tanulók számára írt nyelvkönyveiben már arra is utalt: a magyar nyelv egyik legjellemzőbb sajátsága, nincs meg benne a nyelvtani nem kategóriája, s nincs a magyarban nyelvtani nem szerinti egyeztetés sem. A Panglottia egyik fejezetében (Cap. VIII. 3.) újra eleveníti, illetőleg meg is bővíti erre vonatkozó ismereteit, tételeit. Comenius szerint az új egyetemes nyelvnek legjellemzőbb értéke, hogy könnyen tanulható, lingua facilis, nincsenek benne kivételek, felesleges szabályok, nyelvtani szerkezetbeli szabálytalanságok „nehézségek", stb. A difficultas nem jellemzője ennek a nyelvnek. Comenius szerint a nyelvtani nem is olyan nyelvtani kategória, , nyelvtani eszköz", amely inkább a ,,difficultas"-t, mint a ,,facilitast"-t eredményezi egy-egy nyelv funkciójának betöltésében: „Nominum genera multum facessunt negotii apud Graecos, Latinos, Germanos, Bohemos etc. . ." Az új mesterséges nyelvből tehát ki kell iktatni ezt a kategóriát. A kiküszöbölésre két módot ajánl Comenius: 1. Az új mesterséges nyelvet azzal is könnyebbé tesszük, ha csak két nem funkciónál benne a három (hím, nő és semleges) nem helyett: a természetes nemre utaló hím és nőnem, illetőleg vegyük követendő példának az angol nyelvet, „apud quos res, sexum habentes tantum masculina et feminina 306