Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Raisz Rózsa: Adatok Mikszáth szóláskincséhez (Néhány csoportnyelvi eredetű frazeológiai eredetű kapcsolat Mikszáth nyelvében

Pongrácz István grófnak az esik jól, ha saját szája íze szerinti beszédet hall: ,,— Vitéz bátyám uram! Eljöttem udvarodhoz, hogy itt oldaladnál megtaláljam a szerencsét... Minden szó olyan volt, mintha hájjal kenegetnék a hátát" [76). Szintén a gyógyításnak, illetve az ájult, elalélt ember felébresztésének módját őrzi a következő szóláshasonlat is: „ . . . úgy hatott Lacira a fölcsillant remény után, mintha egy dézsa vízzel öntötték volna nyakon" [77]. A hirtelen ért kellemetlen meglepetést szoktuk kifejezni a hidegvízzel kapcsolatos hasonlatokkal. A fenti helyzetben használatát szemléletessé teszi a felcsillanó reménnyel való ellentétpárba állítása. A szóláshasonlatok legnagyobb része is növényekkel, állatokkal kapcsolatos. Növényekkel, növények részeivel: Mikszáth egyik első művében így teszi szemléletessé a közigazgatás megnyilatkozását: Az ítéletek „teremnek, mint a gomba" [78]. Quendel apó, a felvidéki polgárból lett új nemes pedig vidékének jellegzetes gombafajtáját használja hasonlatában: ,,Dehogy ülöm, dehogy ülöm — pattant fel Quendel úr egyszerre minden tiszteletről és udvariasságról megfeledkezve. Hiszen nem ettem kefét, hogy én most üljek, mint a pecérke gomba a fűbe, amikor járhatok aranyban hasig" [79]. A mindennapi beszédben is gyakoriak a következők: „Szépek, üdék, mint a cseresznyék, domine. Igaz, ami igaz! [80]. ,,Csak a csikó szemei csillogtak a sötétben szomorúan, kis teste reszketett, vonaglott a félelemtől, mint a nyárfalevél" [81]. Van rá eset, hogy a hasonlítottat elhagyja, de a gyakoriságából és a szövegkörnyezetéből érthető, mire céloz. ,,A Sztelkovics vaskereskedő édesanyja tavaly fordult be a kilencvenes évekbe, és most is olyan, mint a makk, hát akárhogy van is, tudnia kell valamit a halál ellen" [82], A következő változatban azonban már szóláskeveredés történt. Eleven, mint a csík, — piros, mint a rózsa — egészséges, mint a makk — mondjuk. „Olyan eleven, piros, mint a makk" [83]. A körteképű összetétel nem ritka a népnyelvben, mégsem akadtam rá szólásgyűjteményeinkben az „ . . . olyan ábrázattal bírt, mint egy budai körte . . ." [84] szóláshasonlatra, de hogy valóban állandó kapcsolat, azt bizonyítja népi, gúnyolódó hangja és a benne szereplő városnév. (Analóg esete a kis emberre használt hegyaljai szólás: „olyan, mint egy rakamazi krumpli.") A szólásirodalomból szintén hiányzik a beleillik, mint a görcs a fába, szólás. A megfigyelés, amit rögzít, föltétlenül népi esetre utal. Mikszáth valószínűleg szűkebb hazájából hozhatta magával, mint nyelvének sok más elemét. 296