Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Raisz Rózsa: Adatok Mikszáth szóláskincséhez (Néhány csoportnyelvi eredetű frazeológiai eredetű kapcsolat Mikszáth nyelvében

amelyekben személynevek szerepelnek. Ma már az eredeti esemény ismeretlen, ha emlegetnek is forrásukként bizonyos anekdotát, az valóságos szereplőnek csak a neve maradt meg, tettét elhomályosította az idő. [Meggyógyította, mint Maró Vera öccse lábát. — Finumfáin, mint a Spitkónélaskája. — Félrenéz, mint Dómján Peti. — Nyertünk benne, mint Bertók a csíkban (vö. Margalits)]. Az a Mikszáth, akinek úgyszólván állandó jelzőjévé vált, hogy anekdotázó, nem fűz semmiféle adomát hozzá, amikor ilyen szólással él. Nála is már csak a nép által használt alapjelentés van meg. Hogy milyen nagy mértékben, az is mutatja, hogy egyik szólással magyarázza a másikat: ,,— Fogja kend a dudát és hozza utánam, bizony jó helyre vezetem. A juhász a fejét vakarta. — Azt magam is látom, de nem hagyhatom a zsákomat csak úgy a Dóczyné ládájában." Az író magyarázata: ,,A Dóczyné ládája alatt azt érti a nép, hogy valami hanyagul veszendőben van, minden elővigyázat nélkül, csak oda van csapva, mint a Csáky szalmája" [61]. Az utóbbi más helyen is előfordul: „Olyan jelentékeny vagyont mégsem lehet otthagyni Csáky-szalmának" [62]. Veres Pálnérói írt nekrológjában: ,, . . . hajnalban kelt, és sokszor felkeltette a cselédeket, meg akarta mutatni, hogy az özvegyasszony jószága se Csáky szalmája" [63]. A következőkben Mikszáthnak a halállal kapcsolatos olyan eufémizmusaiból idézek, amelyek egyben paraszti szemlélettel alkotott, népéletből vett szokások alapján keletkezett szólások. Az elment Földvárra deszkát árulni, két változatban is szerepel nála, egyik a teljes alak: „Nem rém őelőtte a kaszás ember, hanem csak afféle kedélyes alak, ő vitte el magával a nagyapót is, a nagyanyót is deszkát árulni Földvárra, a napamasszony kezéből is ő vette ki a kanalat örökre" [64], Ez a kedélyeskedő használat, amelyben a Földvár egyszerűen a földet jelenti, a deszka pedig a koporsót. A tompább eufémisztikus alak a Földvárat elhagyja. ,,— Bizony letették már őkegyelmeik a kanalat. — Az úr is? — hebegte Görgey elhalványodva. — Mind a ketten, azóta már a deszkát árulják, tegnap az asszonyt földelték el, ma az urat" [65]. Az előbbi idézetekben együtt szerepel két hasonló jelentésű szólás. A letette a kanalat is gyakori forma. Csendes, lemondó hangulatú: ,,— Anyám meghalt? — Letette szegény lélek a kanalat" [66]. Szentmihály lovának hívják faluhelyen azt a készséget, amelyen a halottat a temetőbe viszik. Mikszáth sokszor él vele valóságos értelemben is, de jelképesen is, amikor a halált érti rajta. Ezekben az idézetekben csak maga a szentmihály lova elnevezés a népi, a szemléletesen továbbvitt kép az író alkotása: 294