Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Raisz Rózsa: Adatok Mikszáth szóláskincséhez (Néhány csoportnyelvi eredetű frazeológiai eredetű kapcsolat Mikszáth nyelvében

az író olyan emberek, olyan kor gondolkodásmódját érzékelteti, amelyben nemcsak a munkának, harcnak, közlekedésnek fő tényezője a ló, hanem sok ember szenvedélyének tárgya is. Ezt bizonyítják az itt közölt lómagasztaló kifejezései is. „Olyan ló ez, hogy csak beszélni nem tud. — Nem járás az már, ahogy jár, hanem muzsika. — Olyan a járása, mint egy kastélyos kisasszonyé" stb. [54]. Az ökör, különösen a hat ökör fogalma a magyar paraszt nyelvében az erő, másrészt a gazdaság jelképe. [Könnyű hat ökör után tolni az ekét. -— Hat ökör jár ki az udvarából (gazdag)]. — Ki egy tűt lop, ökröt is próbál az" [55]. Társult ugyan hozzá jámborság, sőt butaság képzete is, de mindig elsősorban az erőt jelenti. Hogy szólásbeli alkalmazása konkrét jelentésétől mennyire eltávolodott, idézetünk is szemlélteti: (Fabricziusnak, Lőcse gyermek-szenátorának a feje fáj.) „— Ne kössek egy kis tormalevelet a homlokodra? Hátha kihúzná? — Nem húzza azt ki nem a torma, de hat ökör sem" [56]. Mikor az író állandósult kapcsolatot használ, látszólag kevés a dolga, hiszen már meglévő, önmagában is nagyon hatásos elemet illeszt mondataiba. Legtöbb esetben ez valóban így van, bár a szólás kiválasztása, elhelyezése is gondos mérlegelést kíván. Sokszor azonban csak látszólag él az író e mindennapi stílusjeggyel, valójában átalakítja. így tesz Mikszáth már fent idézett sok szólással, de erre példa az ahol a madár se jár ilyen változata: „A bújdosó egyedül maradt most töprengéseivel, fájó emlékeivel, és a bizonytalan jövő rémképeivel, a csendes Borsod megyei faluban, ahová csak a madár jár" [57]. Éppen Jókaival, a szabadságharc bukása után Tardonán bújdosó íróval kapcsolatban roppant stílusművészetre vall ennek a szólásnak az idézése. Maga a szólás népmesei hangulatú, a nagy útra indult mesehőstől kérdezi az anyóka, hogy hol jársz itt édes fiam, ahol a madár se jár, de ide illik azért is, mert a madarat a rab költők a szabadság jelképeként szokták idézni. Eddig egyes állatokkal kapcsolatos szólásokról volt szó. A most következő frazeológiai kapcsolat általános állati tulajdonságon alapuló megfigyelést visz át emberre: ,, . . . a kecskeméti főbíróval milyen szőrmentén beszélnek a potentátok" [58]. „A Matyej lihegett a kéjtől, lelkét édesen csiklándozta ez a szőrmentes beszéd" [59]. „Ha a grófnő három kívánsága ilyen különös volt, tudni illő, hogy most már az övé sem lehet szőrmentes" [60]. A három idézetből kiderül a szólás jelentése: a szőrmentében való bánás vagy beszéd kíméletes, óvatos, sőt sok esetben hízelgő bánásmódot jelent. Maga a kifejezés abból származik, hogy az állat szereti, ha „szőr mentében" és nem „szőr ellenében" simogatják. Természetesen az embernek sem kellemetlen, ha csínján bánnak vele, akár tettben, akár csak szóban is. Mikszáth elsősorban beszédbeli megnyilatkozásokra érti. Egy-egy történethez, adomához kapcsolódnak azok a szólások, 293