Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Raisz Rózsa: Adatok Mikszáth szóláskincséhez (Néhány csoportnyelvi eredetű frazeológiai eredetű kapcsolat Mikszáth nyelvében

merész és szellemes szóláshasználatában. Műveiben a frazeológiai kapcsolatoknak óriási tömege található. Teljes feldolgozása hálás, de hosszú évek feladata lenne, ezért ragadjuk ki csak egy tárgykörből vett szólásait. I. SZÓLÁSOK A tulajdonképpeni szólás fordul elő legnagyobb számban Mikszáth írásaiban, hiszen ennek a beépítése a legtermészetesebb könnyedén gördülő stílusába. A feldolgozott példák megmutatják, hogy milyen változatos helyzetekben él a szűk tárgykörből vett szókapcsolatokkal, melyeknek felhasználása azért lehet ilyen színes, mert a jelentésváltozás a szókapcsolaton, mint egységen ment végbe [6]. Ilyen körülmények között értelmét tekintve teljesen azonos, hogy azt mondja-e, — Biztosítom, hogy kényszerűségből lógtam a Jasztrabéknál. vagy: — „Görbüljön meg az ujjam, ha nem kénvszerűségből lógtam a Jasztrabéknál" [7]. A mi fülünknek tréfásan ható, de a bajbajutott zsivány részéről komolyan elhangzó népi fogadkozás tökéletesen megváltoztatja a stílus jellegét. Meghökkenünk a szokatlan szókapcsolaton, de értelmét és hangulatát tökéletesen ideillőnek érezzük. Nézzük meg, alakilag milyen szólásváltozatok találhatók Mikszáth műveiben. 1. Igés szerkezetek Alaki sajátosságuk az, hogy a mondatba ragozás útján beleilleszkednek. „Megörült Barosné, hogy a vetés megnőtt, amíg ő otthon sem volt. Ügy tetszett neki, Biri se idegen Mácsik iránt" [8]. A második mondat világosan elárulja, mire utal az író a vetés megnőtt szólással. Azt fejezi ki, hogy kifejlődött a dolog, lett belőle valami. A vetéssel kapcsolatos frazeológiai kapcsolatok nem ritkák nyelvünkben. (Ki mint vet, úgy arat. — Az ördög se szánt, se vet, mégis elél stb.) A vet ige jelentésének megváltoztatására, elvontabb értelemben való használatára is utalnak szólásaink, közmondásaink. (Ki álnokságot vet, bút arat. — Ki szelet vet, vihart arat.) A másik Mikszáth-használta szólás, melynek pontos megfelelőjére szólásgyűjteményeinkben nem akadtam, sokkal humorosabb nyelvi forma: „Csakugyan ott jártunk a palánkai tiszttartónál. — No és eresztett egy kis szőrt?" [9] A párbeszéd szereplői Putnok környéki betyárok és a putnoki vicebíró. Tárgya természetesen rablás. A szólással is azt kérdezik, hogy adott-e valamit. A szőr gyakori fogalom szólásainkban, hasonló értelemben a „szőrt szőrért"-ben fordul elő, amelyben a szőr szó szintén 288