Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Raisz Rózsa: Adatok Mikszáth szóláskincséhez (Néhány csoportnyelvi eredetű frazeológiai eredetű kapcsolat Mikszáth nyelvében

valamilyen anyagi, tulajdonbeli dolgot jelent. A szólás előfordul „A fekete város"-ban is, ahol Quendel uram így sajnálkozik: „Szegény császár! Mennyi sok szőrt fogja most ereszteni!" [10]. (A helytelen formával Quendel hibás magyar beszédét érzékelteti.) Változatos alakban előforduló szólásunk a „minden hájjal megkent." Mikszáth is gyakran él vele, ha olyan hőséről ír, akinek jellembeli tisztaságáért nem tenné tűzbe a kezét. „A valóság az volt, hogy ő így is erős és hatalmas volt, mindenféle zsírral megkent kezei messze kiértek a városka határából" [11] — mondja a furfangos kortesvezérről, Király Jánosról. Ez az alakváltozat irodalmunkban nála fordul elő. Mivel Király János nem gonosztetteket hajtott végre, csak roppant ravasz módon irányította ügyeit, kevésbé elítélő, mint amikor Bibók Zsigmondra mondja: ,, .. . mert, hogy Bibók Zsigmond mindenféle rossz zsírokkal van megkenve, afelől nem táplált kétséget" [12]. Eredete a boszorkányhittel kapcsolatos [13]. Abból a korból származik, amikor varázserőt tulajdonítottak bizonyos állati zsírokból készült kenőcsöknek. Egészen más „kenőcsre" vonatkozik a következő szólás: ,, . . . ha valaki simán ki akart húzni a sztarosztából valamit, hát Bibókot kente meg előbb" [14]. Jelentése világos, hiszen ma is használjuk ezt a szólást. Van két teljesebb, többet eláruló formája is. (Kend meg a tenyerét és megnyerte az ügyedet. - Keni a bíró markát) [15]. Ezek már önmagukban is világosan a megvesztegetésre utalnak. A régi falusi ember ruházkodásával, a bőszárú gatya viselésével függ össze a ráncba szed szólás [16]. Mai jelentéstartalma: megrendszabályoz. E jelentésének magyarázatát abban kell keresni, hogy a rendkívül vastag, merev házivászon beráncolása nem volt olyan könnyű feladat, mint a mai női anyagoké. Erős kézzel kellett fogni az anyagot, hogy ki ne ugorjon. Innen ered átvitt értelme. Mikszáth sokszor használja. Veres Pálnérói írja, akit rendkívül tisztelt: „ . .. összeveszett házasfelekre ráparancsolja, hogy béküljenek ki, nőtlen fiatalokat összeboronál, pipogya férfiakat ráncbaszed" [17). Csanádi bácsi nevű képviselőtársáról jegyzi meg elismeréssel: „Hajdan az öreg Deákot szokta egy-egy felszólalás után ráncbaszedni ..." [18). Egy harmadik nekrológjában is előfordul: „Intra dominium. Ügy, hogy új, szigorú főispánt kellett kinevezni, aki ráncbaszedje a tekintetes urakat" [19]. Egy, a Palócföldön lejátszódó elbeszélésének szereplője is a mai köznyelvi értelemben használja: ,,— Az uramtól akarnék elválni. . . Részeges, egész éjjeleket átdorbézol, mindenemet elherdálja. — Hát miért nem szedi ráncba?" [20]. A falusi ember a természeti jelenségekkel kapcsolatos tapasztalatait is felhasználta szólások alkotására. Érdekes az a tény, hogy bár ezeknek a használata már nagyon erősen eltávolodott az eredeti jelentéstől, mégis 17 289