Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Adatok a beszédhang kutatásának fejlődéstörténetéhez)

Comenius e megjegyzései annál is inkább figyelemreméltóak, mert valójában már a vulgáris nyelvek — köztük a magyar nyelv [62] — articulációs bázisáról, s az egyes nyelvek hangjainak főném terheltségéről is közli értékes megfigyeléseit: ,,alii magis gaudent gutturalibus, alii dentalibus, alii labialis, alii vocalibus magis . . ." [63] Comenius azt is gyakran emlegeti, hogy a szláv nyelvek, köztük a cseh és a lengyel nyelv is, nem bontják fel a mássalhangzótorlódást, hanem „tolerant Syllabas Consonis bene effertas" [64], Egyes nyelvek azon sajátságára is utal, hogy „formánt sine Vocalibus syllabas, ut Bohemi in vocibus Wik ('lupus'), Prst ('digitus'). Valóban, ezekben a hangsorokban a mássalhangzók szótagértékű hangok, sonansok. Comenius helyesen mutat rá arra is, hogy a németben is vannak nem teljesértékű, sorvadó hangok, pl. a hangsúlytalan szótagok kiejtésében redukálódott e hang: Vatr, Nudl: ,,Germani certe suum Vater, Bruder non aliter efferunt, quam Bohemi suum Kmotr, Bratr, ultimo e inter pronunciandum dissimulato . . [65]. A Panglottia lapjain is emlegeti, hogy a cseh nyelvben gyakoriak a magánhangzó nélküli szótagok, s hogy a cseh és a német nyelvben egyaránt megtalálhatók az ún. redukált hangok: ,,In Germanicis Vocabulis Bruder, Zucker, Mangel, Handel etc . . . idtimo loco e scribunt, non tarnen pronuntiant, nisi raptim nimis, non certe aliter quam Bohemi suum Kmotr, Bratr . . . etiam Narinae m et n sie pronuntiantur sine vocali: ut Bohemi Osm et Germani suum siebn (septem), tametsi enim hi sentiant e, non tarnen pronuntiant, nisi valde raptim." (Panglottia: Novae Harmonicae Linguae Tentamen.) A Panglottiaban Comenius az emberiség egységes, egyetemes, tökéletes nyelvéről mondja el gondolatait. Szerinte a ,,

lingua universalis perfecta" jellemzője többek között az is, hogy „non habebit Voces plures, adeo longas et pronuntiatu asperas." (Panglottia, Cap. IV. 8.) Az egyes nyelvek összehasonlítása folyamán igyekszik kiemelni a jellemző sajátságokat; köztük sok fonetikai jellegűt is. így tesz arról ismét említést, hogy sok a szláv nyelvekben a kemény mássalhangzó, s általában sok mássalhangzó nyomja el a hangsorokban a zenei hangelemeket, a magánhangzókat (stridula sonis, et consonarum coacervatione). A szláv nyelvek fonetikai szerkezetével összehasonlítva, pl. a latin nyelv jellemző fonetikai sajátsága — Comenius szerint —, hogy „dat pronuntiandi svavitatem sine asperitate idla . . ." (Panglottia, Cap. VII. 3.) Az új, egységes világnyelvvel kapcsolatban is az az óhaja, hogy „tollatur Literarum in Syllabis coacervatio monstrosa, ut Polonorum Chrzaszcz, Germanorum Zschwettschk . . (Panglottia, Cap. VIII. 3.) Azt külön is hangsúlyoznunk kell, hogy Comenius az egyes nyelvek összehasonlításában nem tesz igazságtalan megjegyzéseket, s tartózkodik a különféle nyelvek bármilyen szempontú lebecsülésétől. Ha tesz is kritikai megjegyzést egy-egy nyelv nyelvtani rendszerével, hangszerkezetével kapcsolatban, azt sem bántó éllel, s inkább a megteremtendő új, egyetemes nyelv szempontjából mutat rá egy-egy értékes nyelvi elemre, sajátságra, hogy a tudósok az emberek új, közös nyelve 269