Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Adatok a beszédhang kutatásának fejlődéstörténetéhez)

Comenius kéziratban maradt műveit is. Számunkra, magyarok számára különösen értékes Comeniusnak Patakon írt ábécéje, érdekes bevezetőjével. [Artificii legendi et scribendi tirocinium (1651—1653)] [7]. Comenius ebben az írásában is utal általános nyelvészeti vonatkozásokra is. Tiszta egyszerűséggel beszél a nyelv közlő szerepéről, mondván, hogy a nyelv elsődleges funkciója „eogitationes et actiones communicare aliis.. " Egyik legjelentősebb, még kéziratban olvasható műve számunkra a Panglottia. Ez az alkotása egy nagyobb írásának (De rerum humanarum emendatione Consultatio catholica) ötödik része. Igen gazdagon ontja ebben a művében is az általános nyelvészeti megjegyzéseket. Meglepően világos fogalmazásban beszél a nyelv funkciójáról: a nyelv, a beszéd „societatis humanae vinculum'". Jól látja a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát, kifejtvén azt is, hogy a nyelv a gondolatoknak is formát ad, s így az emberek nyelv nélkül gondolkodni is • képtelenek lennének, a gondolkodás csak a nyelv segítségével folyhat le: „Sermonem venire a cogitatione de rebus et deferre secum eogitationes ad mentem alterius. eoque esse vehiculum imaginationum « a mente ad mentem . . . „Azt is meg kell jegyeznünk, hogy elődei és kortársai hasonló szellemben és meghatározásban beszélnek a nyelvről és funkciójáról. Már a klasszikus görög és latin szerzők (Arisztotelész, Platón, Phytagorász, Demokritosz, Porphyrius stb.) is hasonló meghatározást variálnak a nyelvről és funkciójáról: ,,

Homines per loquelam exprimunt animi affectum . . ., loquela homini data est, non solum ad disciplinas edocendas, capescendasque, sed etiam communiter, ut aliquid alteri significetur stb., stb." [8], Vives (vö. 1. kép) — akire Comenius elsősorban támaszkodott — egyik legismertebb munkájában (De discáplinis libri XII.) [9] feltűnő gyakran hangoztatja a nyelv eszközjellegét is: ,,Est etiam serrao societatis humanae instrumentum — Linguam dedit Deus hominibus, ut sit instrumentum societatis et communionis, adquam natura hominem, homini conciliat. . [10] Comenius a Via Lucis hasábjain (Via Lucis, Vestigata et vestiganda, Amsterdami, 1668) is Vives alapján állítja, hogy ,,lingua et instrumentum societatis humanae et Eruditionis aerarium..." Vives azt is gyakran emlegeti, hogy ,,humanae omnes societates duabus potissimum rebus vinciuntur ac continentur: iustitia et sermone (Lib. IV.) — Ad exercitium societa1. kép 248