Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A példák felhasználása pszichológia oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire

kérdésére leszűkíteni problémáinkat, hanem igyekszünk anyagunkat a pszichológia-oktatás világnézeti és egyéb nevelési célkitűzéseivel, az iskolareform irányelveivel — tehát a pszichológia-oktatás anyagával, tartalmával szoros összefüggésben — kifejteni. Cikkünk gondolatmenetében a következő elrendezés érvényesül: I. A példák funkciója és területei általában a pszichológia-oktatásban és a főiskolai pszichológia-oktatásban; II. A példák felhasználása az általános- és gyermeklélektan egyes területeinek konkrét témáinál; III. A példák szerepe a szemináriumokon és a vizsgákon. I. A példák a pszichológia-oktatásnak minden fokán — akár gimnáziumban, akár tanítóképzőben, akár pedagógiai főiskolán — nélkülözhetetlen, lényeges alkotórészét alkotják. A példák biztosítják ugyanis a tananyag érthetőségét, szemléletességét. Ezek nélkül a pszichológiai fogalmak nem tisztázhatók, a törvényszerűségek üres absztrakciók maradnának. Mit érne például, ha a hallgatók tudomást szereznének arról, hogy „az észlelés alapvető tükrözési (megismerési) folyamat, melyben a tárgyak, jelenségek egésze tükröződik a tudatban", vagy: „a gondolkodás a valóság általánosított és közvetett tükrözésének folyamata", vagy: „az akarati folyamat a cselekvés irányítása a második jelzőrendszer által, miközben az egyén különféle belső és külső akadályokat küzd le" stb. — anélkül, hogy e meghatározásokat konkrét példákkal világítanánk meg, tennénk érthetővé, szemléletessé? Nyilvánvaló, hogy az ilyenféle pszichológia-oktatás szinte elképzelhetetlen, mert csupán üres, a hallgatók számára homályos absztrakciókat halmozna. Ugyanígy könynyen érthető, hogy a törvényszerűségek (mint pl. a kontraszt-hatásra, konstancia-jelenségekre, az ún. asszociációs törvényekre stb. vonatkozók) oktatása is meddő fáradozás lenne konkrét példák felhasználása, elemzése nélkül. Már az eddigiekből is könnyen belátható, mennyire lényeges funkciót töltenek be tehát a példák a pszichológia-oktatásban. Ezek biztosítják a kapcsolatot az absztraktumok és a konkrétum, az elmélet és a gyakorlat közt. E ponton válik érthetővé, mennyire összefügg a példák célszerű, helyes alkalmazása iskolareformunk alapelveivel, hiszen az iskolareform első alapelve az iskolának az élettel, a gyakorlattal való szorosabb kapcsolat kimunkálását tűzik feladatunkká. Továbbmenőleg, kapcsolatban vannak a példák az iskolareform második alapelvével, a hallgatók korszerű szakmai műveltségének fejlesztésével is annyiban, hogy a hallgatók számára szükséges, korszerű általános és gyermeklélektani anyag valódi megértése, a tanultak alkalmazni tudása csak a konkrét példák [3] felhasználása, példák elemzése útján érhető el. Végül a pszichológia-oktatás világnézeti nevelési céljainak szolgálata (még pedig mind a szorosabb értelemben vett dialektikus materi20