Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A példák felhasználása pszichológia oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire

alista vonatkozásban) is csak céltudatosan megválasztott, meggyőző, hatásos példaanyagon keresztül lehetséges. Ennek illusztrálására, illetve bizonyítására cikkünk II. részében térünk rá. Miben láthatjuk összefoglalóan a példák funkcióját, jelentőségét általában a pszichológia-oktatásban, és speciálisan főiskolai pszichológia-oktatásunkban? [4]. a) A példák biztosítják a pszichológiai anyag konkretizálását, megértését. Ezen az „elsődleges megértés"-en [5] túlmenően a felhasznált és elemzett példák győznek meg a tudományos, materialista pszichológia igazáról. Másszóval, lehet a példáknak bizonyító jellegük is. A hibás, helytelen pszichológiai nézetekkel, irányzatokkal szemben pedig cáfolatként is szolgálhatnak a példák. Ilymódon a példákkal nagy mértékben munkálhatjuk az iskolareformnak a korszerű műveltségre (itt konkréten: korszerű szakmai, pszichológiai műveltség) vonatkozó alapelvét. b) Mai életünkkel, a gyakorlati valósággal is a példák útján hozzuk kapcsolatba a pszichológia-oktatást. Ezzel az iskolareform legfontosabb, alapvető elvét juttatjuk érvényre. c) A példákkal való illusztrálás sokoldalúvá, szemléletessé teheti a pszichológia-anyagot. így tudjuk felkelteni és ébren tartani a hallgatók érdeklődését, aktivitását. Számos esetben a példák teszik lehetővé, hogy nevelési céljainkhoz szükséges érzelmi hatásokat érjünk el. d) A szocialista világnézeti és erkölcsi nevelés hatékonyabb elérését (pl. ateista nevelés, dialektikus és történelmi materialista világnézetre nevelés, szocialista hazafiságra nevelés stb.) is elsősorban az alkalmazott példák biztosítják. A pszichológia-oktatásban alkalmazott példákat különböző területekről vehetjük, az anyag természetének, a konkrét didaktikai és nevelési feladatoknak megfelelően. A példák leggyakoribb, legáltalánosabb forrásterületei a következők: 1. Az ún. „mindennapi élet" („hétköznapi élet"), mely magában foglalja a legfontosabb biológiai és társadalmi szükségletek kielégítését, a munkát (amennyiben a példa nem kifejezetten speciális, megértése nem kíván különleges szakképzettséget), a pihenést, sportot, szórakozást. 2. Művészeti példák, melyek részben egyes műalkotások létrejöttével, hatásával, elemzésével kapcsolatosak, részben az alkotók életéből merítenek. 3. Tudományos példák. Ezek a filozófia, a különböző természet- és társadalomtudományok, valamint a tudósok életéből, alkotómunkájából veszik anyagukat. 4. A szoros értelemben vett pszichológiai példák konkrét pszichológiai megfigyeléseket, kísérleteket tartalmaznak megértetés, illusztrálás, bizonyítás vagy cáfolat, világnézeti nevelés céljára. 5. Történelmi és politikai példák. 6. A gyermekek, az iskola életéből merített példák. 21