Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A vegyi vonzás magyarázatának fejlődése
DR. SZŐKEFALVI—NAGY ZOLTÁN tanszékvezető főiskolai docens: a vegyi vonzás magyarázatának fejlődése A kémia egyik legrégibb, legérdekesebb, s egyben legrejtélyesebb kérdése, milyen okok játszanak közbe akkor, amikor két anyag egymással vegyül. A kérdés megválaszolását az a megfigyelés tette mindig nehezzé, hogy nem akármilyen két anyag között játszódik le reakció, s nem is bármilyen körülmények között. Már a legrégibb időkben is megkísérelték a probléma megoldását, ugyanakkor viszont még az a válasz sem tisztáz minden részletet teljesen kielégítően, amit a vegyi vonzás magyarázataként a legmodernebb tudomány ad. A vegyi vonzás magyarázata a kémia története folyamán több jellegzetes fejlődési fokozaton ment keresztül. A tudománytörténeti munkák e kérdésekkel, kiemelten újabban nem foglalkoznak, hanem egyes kutatók működésének ismertetése közben szólnak azok felfogásáról e kérdéssel kapcsolatban, nem vizsgálják azonban, hogyan fejlődött egyik nézet a másikból, milyen kísérleti tények alapián, milyen megfontolások szerint jutott tovább és tovább a vegyi vonzás magyarázata. Egy ilyen szempontú monográfia pedig igen tanulságosan mutatná az elméleti kémia egyik legfontosabb kérdésének történeti áttekintését. E tanulmány nem kívánja azt a célt kitűzni maga elé, hogy pótolja a hiányt, hanem csak a probléma rövid áttekintésével mintegy előzetes vázlatot nyújtana egy részletes monográfiához. Mindazokat az írásműveket, amelyek akár központi kérdésként, akár pedig mellékesen tárgyalták a vegyi vonzás valamilyen fajta magyarázatát, még egy részletes monográfia sem dolgozhatja fel, még kevésbé lehet ez ennek a vázlatos áttekintésnek feladata. Nem törekedhettem tehát a teljességre, csak néhány legjellemzőbb mozzanatra szeretnék a következőkben rámutatni. Az elmondottak dokumentálására, ahol erre lehetőség nyílt, viszonylagos súlyuknál nagyobb mértékben hivatkozom hazai vonatkozású adatokra, minthogy ezzel a tudománytörténet kettős adósságát igyekszem törleszteni: a probléma kiemelt áttekintésén kívül szemléltetem e kérdés hazai visszhangját, a hazai tudományos nézetek fejlődését. A vegyi vonzás magyarázata történetében periodizációt végrehajtani nem lehet, minthogy az egyes elméletek sok esetben egymással párhuzamosan is élnek, s éreztetik hatásukat. Nem mindig lehet az egyes 459
