Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A vegyi vonzás magyarázatának fejlődése

elméleteket aszerint sem csoportosítani, hogy haladó vagy pedig nem haladó jellegűek-e, minthogy ugyanaz a válasz különböző időkben az idealista és a meterialista felfogások örök harcában esetleg nem mindig ugyanannak az oldalnak erősítését szolgálták. Általában az elméletek kezdetben haladók, előreviszik a természet megismerését, később azonban, amikor a kísérleti adatok új betekintéset engednek a természet titkaiba a régi elméletek a kísérleti tények értelmezését sokszor csak gátolják. A következőkben a vegyi vonzás magyarázatára adott válaszok legfontosabb típusait mutatom be, lehetőség szerint fejlődésük sorrendjében. 1. Szeretet és gyűlölet Nem nyomozható a legvégsőkig annak az elméletnek az eredete, amelyet mi Empedoklesz megfogalmazásában ismerünk, de amely minden valószínűség szerint egyidős magával a kémiával, a kémiai változások megfigyelésével, ami viszont mondhatni egyidős az emberi gondolkodás kialakulásával. Megfigyelték ugyanis, hogy az anyagok közül egyesek vegyülnek egymással, mások pedig nem (pl. a fa elég, a kő nem ég el). Empedoklesz szerint az anyagok (elemek) kapcsolódását két velük született erő, a szeretet és a gyűlölet irányítja. Ennek a megállapításnak rendkívül nagy érdeme, hogy a vonzás és taszítás dialektikájára irányította a figyelmet, ugyanakkor viszont meg sem kíséreli azt, hogy magyarázni próbálja a szeretet és a gyűlölet okát. A vegyi vonzásnak ez a legősibb, legegyszerűbb magyarázata mindmáig él, s még ma is mindazok, akik nem kívánnak a jelenségek mélyebb okai-ig eljutni, Empedoklesz kifejezéseit is ismétlik. Glauber azt írja 1649-ben, hogy a savak azért oldják a fémeket, mert „nagyon szeretik azokat, s azok által is szeretve vannak" [39]. Reviczky Antal egészen hasonló értelemben beszél még 1758-ban is a kémiai jelenségek alapokairól, szólva a szimpátiáról és antipátiáról [7]. A szeretet és gyűlölet elmélete kiindulópont minden későbbi olyan elmélet számára, amely nemcsak nevet akart adni a megfigyelt jelenségnek, hanem magyarázatot is kerestek annak okára vonatkozóan. 2. Misztikus viagyarázatok Azt, hogy a kémiát és az alkémiát sokáig „fekete tudomány"-nak a rejtélyek rejtélyének tartották, elsősorban annak tulajdoníthatjuk, hogy semmilyen materiális okát nem tudták sokáig adni az anyagok vegyi változásait irányító erőknek. A vallások kialakulásához nagyon hasonló folyamat eredményeként alakult ki a kémiai változásokkal kapcsolatban olyan nézet, hogy az anyagok átalakulásának végső okát a szellemek világában kell keresni. Az, hogy az egyiptomiaknál olyan szorosan kapcsolódott a kémia 460