Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és a magyar nyelv (Adatok a magyar nyelv grammatikalizálásának fejlődéséhez)

böncze. A szótár szerkesztői ezt az adatot KASSAI József alapján közlik, akinek szótára II. kötetében (II. 1833: 376, 388) ez az adat található: „Hatakos hordó (Noszvaji szó)". . ., „Hatakos börböntze, hordotska. Vide: Hasas hordotska . . ." HASAN Eren a zempléni, bodrogközi Hatakos ('hasas') helynévvel kapcsolatban (MNy. 40: 368.) azt mondja, hogy ebben a szóalakban a Schlägli Szójegyzék hatek szava lappang. Hogy a hatakos szó alapjelentése valóban a 'hasas', bizonyíték rá COMENIUS egyik eddig nem ismert adata. Pataki tankönyvének (Eruditionis sholasticae, Pars II. Janua: Sylva Latinae Linguae, sive Lexicon Januale, Patak, 1652.) latin szövegében szereplő ampulla szót így értelmezik a pataki magyarítók: ampolna: Szoros Szájú hatakos edény. A megfelelő latin szöveg a szó jelentésére vonatkozólag kétségtelenné teszi a 'hasas' jelentést. A szöveg szerint a pontos jelentés 'dülledt, széles, nagy hasú': Ampulla: vas ventre amplo, ore angusto ... A hatakos szó tehát Patak és közvetlen környékén az 1600-as években szélesebb körben is élő szó lehetett, 'hasas', 'széles', 'nagy hasú', 'kidülledt hasú' jelentésekkel. b) Osztó: Az osztó hangsor ma is él a Tokaj-Hegyalján: 'osztótánc 'osztótáncos', 'fiú-osztó', 'leány-osztó' jelentésváltozatokban. A hegyaljai kapásbálokban ugyanis éjfél előtt volt a fiú-osztó. Az osztótáncos az osztótánc hagyományos dallamára szétosztotta a fiúkat a táncolni óhajtó leányoknak. Éjfél után következett a leány-osztó [27], Hogy ennek a szónak és jelentés változatainak (osztót húzott a cigány a régi hegyaljai lakodalmakban is) múltja van a hegyaljai szokásokban és a hegyaljai népnyelvben, bizonyíték rá COMENIUS pataki tankönyve (Janua: Sylva . . . 1652), choragus ('Tánzt-mester') hangsor osztó szóval való értelmezése is. Ugyanakkor a pataki magyarítók ebben az esetben is a Patak környéki (hegyaljai, bodrogközi és hegyközi) népnyelv szavát használták fel COMENIUS latin szövegének magyarításában. c) Bolhapohár: A XVII. században megjelent írásokban gyakrabban olvasható ez a nyelvi kifejezés: bolha pohár hordani. MATKO (Bányász Csákány 1668) a következő mondatába illeszti bele szólás formán: „Nem nézik azt a Nőtelen Pápista Papok, hová valók és micsoda nemzetből valók a szolgálók, csak legyenek szépek, Sarkon-forgók, eltartják affelől, Bolha-pohár hordani. . ." COMENIUS magyarító! a pataki Janua (Sylva, 1652) lapjain így értelmezik címszavunkat: Post (Po) coenio abstinent, qui sanus esse vult: vacsora után való étel (Bolha pohár) . . ." [28]. CzF. szótár I. kötetében is megtalálható ez a szó, de más, eltérő értelmezésben: „Szeszes ital, pl. egy kupicza rozs vagy szilvapálinka, melyet némely ember lefekvés előtt vett be, hogy álomba merülvén, a bolhacsípéseket ne érezze . . ." KRESZNERICS (Magyar Szótár, 1831) SÁNDOR Istvánra hivatkozva szótározza a bolha-pohár hangsort. „Esti utolsó pohár" jelentésváltozattal. Közel áll ehhez az értelmezéshez SZENCZI MOLNÁR ALBERT szótárának (1708) jelentés változata: balhapohár: Pocoenium-Ein Schlaff-Trunck. COMENIUS magyarítóinak jelentésváltozata is a Patak környéki népnyelvből kerülhetett be a tankönyv szótári részébe. d) mezgel (~ mezgerél) COMENIUS pataki tankönyveinek magya203