Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és a magyar nyelv (Adatok a magyar nyelv grammatikalizálásának fejlődéséhez)

rítói a pataki Janua szótári részében (Sylva, sive Lexicon Januale, Patak, 1652) a szőlőművelés szakszóit a Tokaj-Hegyalján használatos műszavakkal magyarították. Az erre vonatkozó szótározott szavak hiteles adatok a régi hegyaljai szőlőművelésre vonatkozólag is [29]. Hitelesen utalnak COMENIUS pataki munkatársai arra a jellemző és ma is élő hegyaljai szokásra, hogy a mezgerélés, a mezgelés, a szegények elismert joga a Hegyalján: „Vindemiam sequitur racematio, ubi pauperes racemantur: (mezgelek)". e) Ország útja (az égen): A tejút tükörszó helyett a régi, a hegyaljai és bodrogközi nép száján is használatos elnevezéssel élnek. COMENIUS fordítói: „Ország uttya az égen: stellulae in coelo faciunt viam lacteam . . f) delleni ~ dellő-hely: E szavak értelmezésében COMENIUS pataki magyarítói ismét csak a bodrogközi és hegyaljai nép nyelvében élő jelentést követték: delleni: ardor cogit pecora aestivare. . . delleni sub aestivis: árnyékosszín (dellőhely). SZENCZI MOLNÁR szótárában (Nürnberg, 1708) a délleni ('meridiari'), ('In Mittag essen, zu Mittag schlafen') a déllő-hely ('locus Meridiationis', ,Ort zum Mittagschlaff') szavaknak nem oly konkrét a jelentésmagja, mint a pataki tanárok értelmezésében. g) pápaszem: COMENIUS pataki tanártársai és magyarítói többször használják e szót a pataki Januához csatolt szójegyzékben (Sylva: 1652): ,,per ocularia: pápaszem". COMENIUS e latin szövegének: „Habes visum debilem? utere specillo e vitro . . magyarra fordításában is élnek ezzel a hangsorral. A pataki tankönyv egy másik részletében előfordul hasonló jelentésben az okulár szó is. (Vö. e szóra még: MNy. 3: 339.) Már TSAHOLCZI—BIHARI: Index Vocabulorum (1647) is magyarítja a COMENIUS latin szövegének conspicilium szavát: okulár, pápaszem, vendégszem nevekkel. A példák felsorakoztatását folytatni lehetne. Nem véletlen az sem, hogy ma már az újabb szótörténeti vizsgálódás oly gyakran nyúl COMENIUS tankönyveinek magyar szövegéhez is [30]. A továbbiakban különkülön vizsgáljuk majd meg COMENIUS tankönyveit (Vestibulum, Janua, Orbis), s e könyvek magyar szövegét. E művek pedagógiai jelentőségének kiemelése mellett magyar szövegük nyelvészeti jelentőségének néhány vonatkozását (hangtörténeti, szóföldrajzi, nyelvjárástörténeti, jelentéstani, stilisztikai stb.) is előtérbe kívánjuk állítani. 204