Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás
[25] Versuch einer kritischen Dichtkunst vor die Deutschen. 1730. (3. kiad. 302. 1.) [26] Az osztrák viszonyokra vonatkozólag H. M. Richter művét használtam: Geistesströmungen. I. Deutsches Geistesleben in Österreich, II. Aus dem Zeitalter der Aufklärung. Wien, 1875. — Természetesen sokat forgattam a Nagl — Zeidler — Castle nagy művét: Deutsch —österreichische Literaturgeschichte. 2. Band. 127] Christian Gottlieb Klemm szász származású író (1736—1810). Gottsched közvetlen tanítványa volt, Lipcsében tanult. Bécsben a Trattner-féle nyomda korrektora. Első folyóirata után még többeket is kiad (Der österreichische Patriot, 1764/65). Trattner az ő biztatására jelenteti meg csinos utánnyomásban a korabeli jelesebb németországi költők műveit. Klemm később az irodalmi harcokban Sonnenfels ellen fordul. [28] Joseph von Sonnenfels (1733—1817) az osztrák felvilágosodás és jozefinizmus egyik legjellegzetesebb és legnagyobb hatású képviselője. 1763-ban a politikai tudományok professzora lesz. Nagy része van abban, hogy Ausztriában eltörölték a kínvallatást. Folyóiratain kívül legnagyobb műve a Grundsätze der Polizey — Handlungs- und Finanzwissenschaft. 1—3. 1765—76. Kármán is idézi A nemzet csinosodásában. — Irodalmi és kultúrpolitikai elveiben Gottsched tanítványa, de Lessing hatására továbbfejlődik. Nagy szerepe van abban, hogy a Hanswurst eltűnik Bécs színpadairól. A művészeti akadémia elnökeként hal meg. Életében és halála után szinte máig heves vita tombolt személye és működése körül. — W. Müller: J. v. Sonnenfels. Biogr. Studie aus dem Zeitalter der Aufklärung in Ö. Wien, 1882. — Kopetzky: Joseph u. Franz von Sonnenfels. Wien, 1882. — A Nagl— Zeidler— Castle számos helyén. [29] Mátrai László: A magyar filozófia haladó hagyományainak kérdései a felvilágosodás korában. Akadémiai Osztályközlemények. II. osztály. 1954. 288. 1. [29 a] Benda Kálmán: Bónis György Hajnóczy-könyvéről. Századok, 1956. 1—2. sz. 736—739. 1. Mátrai az egész magyar felvilágosodást megrója a felvilágosodott abszolutizmussal való szövetségért. Ügy gondolom, hogy Benda megítélése a reálisabb. [30] Bruckner János: Bessenyei és kora politikai filozófiája (1772—1780). IK 1954. 21—42. 1. — Bruckner rendkívül pontosan és meggyőzően bizonyít. [31] Ankündigung einer Deutschen Gesellschaft in Wien. In der ersten feyerlichen Versammlung den 2. Jäner, 1761. abgelesen von J. edeln von Sonnenfels, einem Mitgliede der gelehrten Gesellschaft zu Rovoredo. Wien, 1761. 24 lap. [32] Sajnos, egyelőre csak Richter idézett mű 141—154. 1. után. [33] További kutatások lennének szükségesek Bécsben. [34] Der Amerikaner. 1774. [35] Császár Elemér csodálkozik, hogy Bessenyei nem merített biztatást „lelkesedést és ösztönzést abból a nagy küzdelemből, mely Bécsben a francia előadások ellen megindulva, a német színi előadásokat megteremtette és a bécsi kultúra elnémetesedésében olyan nagy szerepet játszott." (Bessenyei akadémiai törekvései. Bp. 1910. 13. 1.) Sokkal egyszerűbb és természetesebb feltételezni, hogy igenis, ez a bécsi irodalmi harc nem múlt el hatás nélkül írónk életében és művében, különösen mivel ennek látható nyomai vannak. [36] Kazinczy Ferenc: Báróczi Sándor élete. 1814. [37] Bessenyei György. Budapesti Szemle, 1887. — A magyar szépprózai elbeszélés. II. (1774—1788.) Bp. 1887. A 12. lapon konkréten ír az 1761-es társaságról és Klemm hetilapjáról. Érezhetően a Richter könyvéből merítvén értesüléseit, azzal fejezi be rövid utalását: ,.íme egészen rokon eszmék, sőt rokon példák ..." [38] Bessenyei és Destouches. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1884. 558—576. 1. Petz elsősorban is Sonnenfels Briefe über die wienerische Schaubühne című folyóiratából idéz. [39] Agis a világirodalomban. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1890. Bessenyei és Sonnenfels eszmei kapcsolatára mutat rá: B-t S. példája, nemzeti irányzata buzdíthatta például nemzeti tárgy választására első tragédiáiban. Szerinte tőle vette a nemzeti irodalom megteremtésének gondolatát is. [40] Gottsched hazánkban. Bp. 1909. Mintaszerű filológiai pontossággal és mértéktartással elsősorban G.-nek a magyar drámairodalomra és a nyelvtan irodalomra tett hatását kutatja. G. bécsi híveinek működését vázolja és feltehető hatásukat Bessenyeire. Sonnenfels beszédére és Klemm cikkére nem utal. 284
