Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

[41] Zsoldos Jenő: A felvilágosodás német—zsidó írói és a magyar irodalom. Bp. 1934. Sonnenfels szerepét és hatását Bessenyeire Lázár és Petz adatai alapján erősen eltúlozza. Értékes adatai vannak Sonnenfels magyarországi utóéletére vonatkozólag. [42] Bessenyei György élete. Bp. 1951. [43] Bessenyei. Bp. 1953. 12. 1. A Bessenyei Bécsben című fejezet elején ír arról a folyamatról, „mely a francia felvilágosodás eszméit a polgárság nacionalista kulturális törekvéseivel kapcsolja össze." Rámutat arra, hogy a magyar testőröknek az a tény adott erőt, lendületet munkájukhoz, hogy „akkor találkoztak össze a német felvilágosodással, amikor ez már nem kozmopolita jellegű, hanem nemzeti. Ebből a magyar köznemesség példát, ösztönzést vehetett a maga küzdelmei számára." — Űjabb adatokkal Szauder nem támasztja alá érvelését. [44] A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1954. 115. és 123. 1. [45] Némedi Lajos: Bessenyei elődei és kortársai. Egri Főiskola Évkönyve, 1957. [46] Az igaz idvösség uttyára ... 1730. [47] Arithmetica vagy számvetésnek mestersége. Debrecen, 1743. [48] Álom a tudományoknak jobb rendben való intézéséről. 1760. [49] Révai Miklós elegyes versei és néhány apróbb kötetlen írásai... Pozsonban. 1787. [50] Máriafi István: Kis magyar frázeológyia... 1788. Előljáró Beszéd a magyar és német nyelvről s azokról, kik ezen két nyelvet illendőképpen meg nem betsülik. [51] Mindenes Gyűjtemény. 1789. II. negyed. 62—64. 1. [52] A francia nyelvért folyó harcnak főszereplői Jean Bodin, Louis le Rov, maga Calvin, Geoffroy Tory (1529), Feietier du Mans (1545), Du Beilay: Deffence et Illustration de la langue Frangoise (1548). Henri Estienne (1565). — Vö. Ferd. Brunot: Histoire de la langue francaise. II. [53] A németeket ugyancsak foglalkoztatta nemzeti nyelvük ügye és számszerint sehol annyi nyilatkozatot, vitairatot nem lehet találni e tárgyban, mint éppen náluk. Nem fogadhatjuk el tehát Zolnai Bélának azt a megállapítását, hogy „Németországban mégsem emelkedett a nyelvért folyó harc olyan jelentőségre, mint az olaszoknál és a franciáknál. A német nép karakterében van valami németfölöttiség, egyetemes befogadására való hajlam, és a nyelv olyan mérvű kultuszát nem ismerik, mint a retorikus kultúrájú, szóbálványozó latinok." Nyelvek harca. MNy, 1926. Nyelv és stílus tanulmánykötet 121. 1. Bp. 1957. — Zolnai itt német szellemtörténészekre támaszkodik (Vosslerre például), de idealista érvelését ez sem viszi közelebb a történeti valósághoz. [54] Császár Elemér: Bessenyei akadémiai törekvései. Bp. 1911. [55] Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis. Egri Főiskola Évkönyve, 1959. [56] Sonnenfels 1783-ban összegyűjtött művei köteteiben újra kinyomtatta folyóiratainak egész anyagát. így ezek a 80-as évek végén is könnyen hozzáférhetők voltak Bécsben. 285