Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A gyermek fejlődési sajátságainak gyermeklélektani értelmezéséről

sadalom szerkezetét, osztályviszonyait, a társadalmi élet törvényszerűségeit biologista módon, lényegében változatlan adottságként értelmezik. K. Bühler pl. osztályharc helyett — jellemző biológiai szóhasználattal — „létért való harc"-ról szól. A társadalomban fontos tényező az áldozatvállalás, a kölcsönös segítség is. (,,Osztálybéke"-elmélet.) Ilyenféle, a biologizálással összefonódott szemlélet hatja át Ch. Bühler és a „bécsi iskola" számos képviselőjének miliő-pszichológiai és családvizsgálatait. E vázolt szemlélet bizonyos fatalizmust foglal magában. Sok esetben együtt jár a spontán környezeti hatásoknak a nevelőhatások rovására történő túlbecsülésével. b) Gyakran emel ki egyes társadalmi tényezőket mechanikusan a többi közül a szociologizáló gyermeklélektan. Eközben elsikkad a különbség az osztályharc tényeiből, a termelési viszonyokból fakadó lényeges társadalmi hatások és a másodrendű, kevésbé lényeges társadalmi körülmények pszichológiai hatása között. Gyakran előfordul az is, hogy a szociologizáló szerzők vagy nem tesznek különbséget életkori, fejlődési- és csoport-sajátságok között, vagy mereven elválasztják a gyermeki sajátságok e két csoportját. Az is előfordul, hogy a kedvező, vagy a kedvezőtlen társadalmi környzetnek közvetlen, szinte automatikus hatást tulajdonítanak egyesek a szellemi, pszichikai fejlettségre. Főleg a teszt-módszerekkel végzett képesség-, és tehetséglélektani vizsgálatokból jutunk el egyes szerzők reakciós következtetésekre az előbbiekben röviden jelzett fatalista beállítottságból következően. Amikor teljes mértékben elítéljük a szociologizáló pszichológia reakciós elvi alapjait, meg kell jegyeznünk, hogy a polgári miliőpszichológia és a társadalmi környezetnek, tényeknek gyermeklélektani vizsgálata számos helytálló tényre is rámutatott. Ezeket természetesen a tudományos, marxista pszichológia is felhasználja [25]. Nem felejthetjük el, hogy a bírált két irányzat korántsem meríti ki a polgári pszichológia egészét és polgári szerzők részéről is számos figyelemreméltó bírálat érte mind a biologizáló, mind a szociologista gyermeklélektan egyes tételeit, megállapításait [23], Mi a marxista pszichológia álláspontja a fejlődési, életkori sajátosságok tekintetében? A 20-as évek végén VÜGOTSZKIJ igyekezett összefogó marxista elemzést adni a nevelés és fejlődés viszonyáról. Helyesen mutatott rá arra, hogy a nevelésnek vezető szerepe van a gyermek fejlődésében. Szerinte azonban a nevelés csak külső fázisa, oldala a gyermek előhaladásának. A belső, értelmi oldalt az érés határozza meg. Ismereteket közlünk, fogalmak érnek. RUBINSTEIN a jelzett felfogás bírálataképpen megjegyzi, hogy a gyermeki fejlődés belső oldalát nemcsak az érés, hanem a nevelés is befolyásolja. Vügotszkij felfogása ezért alapjábanvéve korlátozza, lebecsüli a nevelést. Rubinstein 1946-ban megjelent tankönyvében a következőképpen fejti ki a marxista pszichológia álláspontját: a) A gyermek fejlődése egységes folyamat, melyen belül minőségileg különböző szakaszok fejlődnek ki; 55