Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bihari József: Szovjet szerzők magyar nyelvészeti vonatkozású tanulmányai. I.

mutatja, hogy ezekben a példákban: baranyji kotlett, liszij vorotnyik a melléknevet nem lehet már a tulajdont jelző birtokos esettel helyettesíteni, hanem csak teljes kifejezéssel, amelynek egyik tagja egy „iz" előljárós birtokos eset. Pl.: liszij vorotnyik — vorotnyik iz meha liszi; baranyji kotleti — kotleti iz baranyini (kotleti iz mjasza barana). Ezen kívül ezekre már nem lehet a ,,csej?" kérdőszóval kérdezni. Ezzel szemben ott, ahoA a birtoklás még nem homályosult el, a melléknév helyettesíthető birtokos esetben álló főnévvel: szobacsij laj —- laj szobaki, volcsij boj — boj volka. Ezekre kérdezhetünk is a „csej?", vagy a ,,kakoj" névmással. A Szabó-féle tankönyv idevonatkozó részében Konyajeva kifogásolja, hogy ott nincs feltüntetve: tulajdonképpen milyen jelentésű főnevekből lehet képezni az ,,-ij" végű birtokos mellékneveket. A helytelen szóképzések elkerülése végett meg kell említeni, hogy ,,-ij" végű birtokos melléknevek képezhetők: a) a legtöbb állatnévből: szobaka, lisza, volk, medvegy, korova stb., b) a következő szavakból: riba, scsuka, ptyica, c) néhány személynévből (a leghasználatosabbak): cselovek, vrag, kazak, ribak, pasztuh, ohotnyik, pomescsik stb. Az -in képzős és -ij (-aja, -oje, -ije) ragos birtokos mellékneveknek ugyanolyan jelentésük van, mint az -ij végű birtokos mellékneveknek (amelyek azt fejezik ki, hogy vmi vkinek a tulajdona, vmi vkire jellemző, hogy vmi tipikus vki számára; hogy vmi vmely állat húsából, bőréből készül). Érdemes megemlíteni, hogy csakis ilyen módon (,,-in" képző + ij rag segítségével) képezünk mellékneveket a madárnevekből: lebegyinij, szokolinij, vorobjinij, szolovjinij stb., emellett rendszerint az olyan mellékneveknek van „valamiből készült" jelentésük, amelyeket háziállatok nevéből képzünk: kurinij, utyinij, guszinij. Az -in képző segítségével képzünk birtokos mellékneveket néhány állat- és rovarnévből: [5] losagyinij, lvinij, tyigrinij, zmeinij, oszlinij, misinij, kriszinij, komarinij, pcselinij stb. Az ilyen melléknevek hangsúlya rendszerint a képzőn vanA Szabó-féle tankönyv — mint már jeleztük — az effajta melléknevekről nem emlékezik meg, a „mis", „muha" szavaknak viszont tévesen a következő alakjait adja meg: „misij", „musij" ehelyett, hogy: „misinij", „musinij', pl.: misinaja norka — egérlyuk, musinije szledi — légypiszok. Érdekes néhány birtokos melléknév jelentése a jelzős szerkezetekben: guszinaja kozsa, medvezsja uszluga, zajacsja dusa, oszlinoje uprjamsztvo, orlinij vzgljad, liszja hitroszty, ptyicsji prava. Azoknak az orosz szerkezeteknek, amelyekben egy birtokos melléknévvel ellátott főnév van és amelyek egy meghartározott személy tulajdonát fejezik ki: szesztrina knyiga, otcov kosztyum, és a tulajdonviszonyt jelölő birtokos esetnek: knyiga szesztri a magyarban egy- és ugyanaz a birtokos szerkezet felel meg: szesztrino platyje — platyje szesztri — nővér ruhája, otcova sapka — sapka otca —- apa sapkája, Vanyini druzja — druzja Vanyi — Ványa barátai. so 4