Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bihari József: Szovjet szerzők magyar nyelvészeti vonatkozású tanulmányai. I.

Ezek után érthető, ha a magyar tanulók lehetőleg kerülik az -in, -ov, -jev végű birtokos melléknevek használatát. Ezért rendszerint így beszélnek: Ja vzjala knyigu Riti, ja znaju brata Gyimi, vagyis a rendelkezésre álló birtokos szerkezetek közül csak az egyik fajtával élnek. Az -in, -ov, -jev végű birtokos melléknevekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az ilyen képzésű melléknevek a mindennapi nyelvre jellemzők és rendszerint olyan főnevekből képezzük, amelyek rokonsági kapcsolatokat jelölnek: matyerin, mamin, babuskin, gyeduskin, bratov, tyotyin, gyagyin, gyedov, sztarikov, sztaruhin. A melléknevek e csoportján belül megfigyelhető, hogy különösen a becenevekből képezünk gyakran -in végű birtokos mellékneveket: Kolin, Szerjozsin, Nyinyin stb. Hasznosnak bizonyul, ha feliratunk a tanulókkal néhány olyan frazeológiai kifejezést, amelyben birtokos melléknevek vannak: szolomonovo resenvije, ahilleszova pjata, krokogyilovi szljozi, damoklov mecs, gorgyijev uzel, avgijevi konyusnyi, szizifov trud. A birtokos melléknevekkel kapcsolatosan Konyájeva magyar szempontból problematikusnak ítéli a „prinadlezsaty" igét. Magyar jelentése: tartozik valamihez, hozzá v. odatartozik. Használata azonban jelentősen különbözik a szótárilag orosz megfelelőjétől. A prinadlezsaty legtipikusabb jelentéseit a magyarban különböző igékkel fejezzük ki: megillet vkit, vmit; tartozik vkire, vmire stb., a magyar „tartozni" igének viszont vannak olyan árnyalatai, amelyek hiányzanak az oroszban. (Feltehetően Konyájeva a „tartozni"-t, mint a „prinadlezsaty" fordítását így érti: „tartozik vkire v. vmire", mert tartozni valakinek" jelentése a magyarban nincs.) A magyar tanulóknak éppen ezért nehézséget okoz a „prinadlezsaty" használata, erre külön figyelem fordítandó tehát. A magyarban nem használatosak az ilyen típusú mondatszerkezetek: knyiga prinadlezsit tovariscsu. Zemlja, fabriki, zavodi prinadlezsat narodu — az elvtárs könyve. A gyár, a föld a dolgozó népé — vagyis a prinadlezsaty-ot nem is kell használni. Ki is hagyják a magyar tanulók gyakran az oroszban ezt az igét akkor is, amikor pedig az orosz használja: zemlja, zavodi prinadlezsat narodu; v- Vengerszkoj Narodnoj reszpublike vszja vlaszty prinadlezsit trugyascsemuszja narodu. Ehelyett tanulóink hajlamosak így fordítani: zemlja, zavodi naroda, v Vengerszkoj Narodnoj Reszpublike vszja vlaszty trugyascsevoszja naroda •— vagyis egyszerű birtokos esetet használnak a prinadlezsaty helyett. Az ilyen szerkezeteket eddig tankönyveink eléggé elhanyagolták, nem vették figyelembe e tekintetben a két nyelv közötti eltérést. Ajánlatos a prinadlezsaty igés mondatokat szinonim mondatokkal párhuzamosan gyakoroltatni. így: Vszja vlaszty prinadlezsit trugyascsemuszja narodu. Zemlja, zavodi prinadlezsat narodu. Ezzel szinonim szerkezetek: Vszja vlaszty nahogyitszja v rukah naroda. Zemlja, zavodi nahogyatszja v rukah naroda. Már az eddigiekből is látható, hogy Konyajeva sok hasznos megfigyelésre tett szert magyar hallgatóival való foglalkozása közben, még505