Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A vegyi vonzás magyarázatának fejlődése

a kémia legfontosabb kérdéseiről, így elsősorban az affinitásra vonat­kozóan. A sok, egymásnak ellentmondó vélemény több-kevesebb részét tartalmazta az igazságnak, megállapították azonban, hogy az affinitás mértékének pontos meghatározhatóságához közel járnak, azonban magá­nak az affinitásnak „természete tekintetében semmit sem tudnak és éppen ezért arról mit sem mondhatunk" [34, 35]. 9. Maximális munka Ostwald, van' Hoff s nem utolsósorban a magyar Than Károlynak köszönhetjük azt, hogy az affinitás elmélete kijutott a múlt század végén uralkodó bizonytalanságból. Megállapították, hogy a kémiai folya­matok olyan irányban mennek önként végbe, amelyben munkát ter­melnek. A kémiai affinitás mértéke pedig az a maximális munka, amelyet a kémiai folyamat termel, ha állandó hőmérsékleten rever­zibilisen megy végbe [42]. így most már a kísérleti eredményekkel teljes mértékben egybe­hangzó módon értelmezni tudjuk, a reakció lefolyásának irányát. Azt is látjuk, hol tévedtek azok, akik ezelőtt próbálkoztak a vegyi vonzás különböző magyarázataival. Nem vették figyelembe ugyanis azt, hogy a természetnek egyetlen jelensége sem szakítható ki, s nem vizsgálható a minden irányú összefüggések tisztázása nélkül. A vegyi vonzás nem az anyagok veleszületett sajátsága, hanem nagy mértékben függ a reakció körülményeitől, a reakciókban résztvevő anyagok állapotától, vagyis hőmérsékletétől, nyomásától, koncentrációjától stb. Látjuk egy­ben azt is, hogy szinte minden eddigi magyarázat tartalmazott egy­egy részt a teljes igazságból. 10. Atomszerkezeti magyarázatok A vegyi vonzás mértékét az előbb említett elmélet tisztázta, azon­ban a vegyi vonzás okát megadni nem tudta. Azok a vizsgálatok, ame­lyek az atomok szerkezete és az atomok kapcsolódása közötti kapcso­latok tisztázására irányultak, már sokkal többet tudtak nyújtani. Meg­állapították, hogy a vegyi kötés az elektronok átrendeződése folytán jön létre, az elektronok vizsgálata tehát a kémiai jelleg, egyben az elemek kémiai vonzása megismerését is szolgálhatja. Az így kapott eredmények ismertetése messze túlnyúlna egy tudománytörténeti jellegű tanulmány keretéből, csak annyit érdemes leszögeznünk, hogy ezek a kutatások egyre jobban megközelítik a vegyi vonzás évezredek óta keresett problémájának megoldását. Hosszú és nehéz volt az az út, amely elvezette a kémia tudományát a vegyi vonzás magyarázatának mai fejlettségi magaslatára. Kény­telenek vagyunk hibásaknak, hiányosaknak tekinteni az elmúlt idők. de helyenként még a közelmúlt felfogását is a vegyi vonzás magyará­zatára vonatkozóan. Ennek ellenére végtelen nagy hálával és kegyelet­tel kell gondolnunk mindazokra, akik az emberi gondolkodás évezredei alatt lépésről-lépésre vitték előbbre a kémia tudományt ennek, a szinte legfontosabb problémának megválaszolásában. 470

Next

/
Thumbnails
Contents