Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A vegyi vonzás magyarázatának fejlődése
a kémia legfontosabb kérdéseiről, így elsősorban az affinitásra vonatkozóan. A sok, egymásnak ellentmondó vélemény több-kevesebb részét tartalmazta az igazságnak, megállapították azonban, hogy az affinitás mértékének pontos meghatározhatóságához közel járnak, azonban magának az affinitásnak „természete tekintetében semmit sem tudnak és éppen ezért arról mit sem mondhatunk" [34, 35]. 9. Maximális munka Ostwald, van' Hoff s nem utolsósorban a magyar Than Károlynak köszönhetjük azt, hogy az affinitás elmélete kijutott a múlt század végén uralkodó bizonytalanságból. Megállapították, hogy a kémiai folyamatok olyan irányban mennek önként végbe, amelyben munkát termelnek. A kémiai affinitás mértéke pedig az a maximális munka, amelyet a kémiai folyamat termel, ha állandó hőmérsékleten reverzibilisen megy végbe [42]. így most már a kísérleti eredményekkel teljes mértékben egybehangzó módon értelmezni tudjuk, a reakció lefolyásának irányát. Azt is látjuk, hol tévedtek azok, akik ezelőtt próbálkoztak a vegyi vonzás különböző magyarázataival. Nem vették figyelembe ugyanis azt, hogy a természetnek egyetlen jelensége sem szakítható ki, s nem vizsgálható a minden irányú összefüggések tisztázása nélkül. A vegyi vonzás nem az anyagok veleszületett sajátsága, hanem nagy mértékben függ a reakció körülményeitől, a reakciókban résztvevő anyagok állapotától, vagyis hőmérsékletétől, nyomásától, koncentrációjától stb. Látjuk egyben azt is, hogy szinte minden eddigi magyarázat tartalmazott egyegy részt a teljes igazságból. 10. Atomszerkezeti magyarázatok A vegyi vonzás mértékét az előbb említett elmélet tisztázta, azonban a vegyi vonzás okát megadni nem tudta. Azok a vizsgálatok, amelyek az atomok szerkezete és az atomok kapcsolódása közötti kapcsolatok tisztázására irányultak, már sokkal többet tudtak nyújtani. Megállapították, hogy a vegyi kötés az elektronok átrendeződése folytán jön létre, az elektronok vizsgálata tehát a kémiai jelleg, egyben az elemek kémiai vonzása megismerését is szolgálhatja. Az így kapott eredmények ismertetése messze túlnyúlna egy tudománytörténeti jellegű tanulmány keretéből, csak annyit érdemes leszögeznünk, hogy ezek a kutatások egyre jobban megközelítik a vegyi vonzás évezredek óta keresett problémájának megoldását. Hosszú és nehéz volt az az út, amely elvezette a kémia tudományát a vegyi vonzás magyarázatának mai fejlettségi magaslatára. Kénytelenek vagyunk hibásaknak, hiányosaknak tekinteni az elmúlt idők. de helyenként még a közelmúlt felfogását is a vegyi vonzás magyarázatára vonatkozóan. Ennek ellenére végtelen nagy hálával és kegyelettel kell gondolnunk mindazokra, akik az emberi gondolkodás évezredei alatt lépésről-lépésre vitték előbbre a kémia tudományt ennek, a szinte legfontosabb problémának megválaszolásában. 470